Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Rétfalvi Balázs: Bevezető

vette a Szűz Mária-ábrázolásokat, valamint a különféle szokásokat és zarándoklatokat. Bőle Kornél a kéziratot 1952. október 25-én zárta le, és az eredmény végül egy igen változatos stílusú szöveg lett.13 Bőle feladatát az is nehezítette, hogy a jelentések nagyon vegyes színvonalúak és változó terjedelműek voltak, amelynek kiegyenlítésére nem sok lehetősége adódott. A legkidolgozottabbak a Szombathelyre és a Celldömölkre vonatkozó adatközlések voltak, amelyek több tíz oldalon át tárgyalták a témát. Részletesnek mondható még Kőszeg, Szentgotthárd és néhány falusi plébánia anyaga, azonban a jelentések nagy része általában egyoldalas, amelyekben rövid, tömör válaszok találhatók csupán. A hiányok elsősorban a kegyhelyek (Gencsapáti, Pusztacsatár, Vasvár és Vát) esetében okoznak csalódást. Hiányzik a búcsúsénekek ismertetése, a zarándoklatok ének- és szokásrendjének közlése, a történeti források, a sajtó, a ponyvairodalom, és más nyomtatványok alaposabb feltárása. Meg kell jegyezni azonban, hogy az adatgyűjtést számos tényező nehezítette. Az állam által kikényszerített áthelyezések, a szerzetesek internálása és működésük betiltása következtében a szerzők között számos ideiglenes megbízatással rendelkező papot és szerzetest találunk, akik nem ismerték kellően a rájuk bízott területet, s így nem adhattak részletes jelentést. Fontos tényező továbbá, hogy a római akció célja nem egy tudományos igényű munka elkészítése volt, hanem csupán egy helyzetkép felvételére szorítkozott. A kérdőív tág teret hagyott ugyanis a válaszoknak, nem sorolták fel részletesen az egyes területeket. Több fogódzóra lett volna szükség, főként hogy az adatközlők jelentős részénél nem szakemberekről volt szó. A korabeli gazdasági, politikai helyzet és az útviszonyok sem tették lehetővé, hogy a helyszínen alapos felmérések készüljenek és a technikai adottságok sem voltak biztosítva. Fényképezőgépek hiányában mindössze 3 plébánia tudott jelentéséhez fotókat csatolni.

A hiányok ellenére is a gyűjtemény legfőbb értéke az, hogy létrejött, hiszen sem előtte sem utána nem készült hasonló katalógus a szombathelyi egyházmegye Mária-tiszteletének szellemi és tárgyi emlékeiről. A jelentésekből gazdag kép rajzolódik ki a hívek Mária-tiszteletéről, értékes adatokat és leírásokat találhatunk bennük

13 A Bőle által készítetett kézirat két helyen két különböző formátumban viszont azonos tartalommal maradt meg. Az egyik verzió A/5-ös stencilezett lapokon a Vasváron őrzött hagyatékában található több kiegészítéssel együtt, a másik pedig A/4-es, gépelt lapokon 120 oldal terjedelemben Kovács Sándor püspök hagyatékában. (SZEL, Kovács Sándor hagyatéka 37. d.)

6