Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
lyet az Úr nyájának főpásztora kötelességnek vállainkra rakott, szakadatlan ösztönöz bennünket arra, hogy a lelkiekben ránk bízott népnek elméjéből az igaztól eltérő és tán könnyelmű hiszékenységre valló vélekedéseket gyökerestől kitépjük, az igaz jámborságot a szívébe csöpögtessük, az Isten és Anyja iránti készséges ájtatosságot fogyni ne engedjük, sőt, hacsak lehet, élesszük és minden alkalmas úton-módon erősítsük. [... ] azért elménkbe vettük, hogy azt a vitát, amely néhány hónappal ezelőtt a pórdömölki mezőn épült kápolnában fölállított Mária-szoborról támadt és azon sarkallik, csodáknak, ajándékoknak, vagy gyógyításoknak kegyelmével tündöklik-e a szobor, eldöntjük és minden huzavonának rendes hatalmú [njkkal véget vetünk. Ezért ezt az ügyet szentszékünkön, melyen mi elnököltünk, alaposan megvizsgáltuk, meghallgattuk felőle a tridenti zsinat kívánalma szerint a magunk mellé szólított teológusokat és ily ügyekhez értő más férfiakat, valamint a minden gyanún felül álló tanúknak esküvel erősített vallomásait, s miután nyilvánvalóan kiderült, hogy Isten Szentséges Anyjának azon szobra, amivel a fogadalmunk teljesítése végett hozzá menekülők, férfiak és nők egyaránt az irgalmas Szűznek segítségével és pártfogásával sok minden bajuktól szabadulnak meg hamarosan, kegyelmeknek és gyógyulásoknak, sőt csodáknak rendkívüli fényével tündöklik, miután megbizonyult az is, hogy Isten, ki ajándékainak bőségéből ott osztogat, ahol isteni Fölségének tetszik, azon a helyen a maga mindenhatóságának tetteivel nyilatkozott meg, s mivel mindez általánosan ismert és a törvényes vizsgálatok szerint bizonyos azért, ... ezt a Mária-szobrot... nemcsak kegyelemhozónak, hanem csodatevőnek is kijelentjük és elismerjük és kimondjuk, hogy azon szobor a híveinknek nyilvános tiszteletre nemcsak kitehető, de ki is teendő..." (Pacher: A dömölki apátság története. Budapest, 1912. 228. p.) A győri püspök által ünnepélyesen csodatevőnek nyilvánított kegyelemhozó szobrot magának a győri püspöknek jelenlétében még 1745. november 21-én körmenetben körülhordozzák, díszes koronával megkoronázzák és trónusra emelték 50 000 ember jelenlétében... Koptik Odó a búcsújárások arányainak láttára elhatározza, hogy a zarándokok befogadására alkalmas templomot épít a kegyelemkápolna helyén. 1747 tavaszán kezdi meg a templom építését az öregmáriacelli kegytemplom mintája szerint. 1748 őszére el is készül az új templom, amelynek hossza 52 m, szélessége pedig 12 méter. 1748. szeptember 15-én a Mária neve napi búcsúval kapcsolatban történt 30
