Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Bőle Kornél - Géfin Gyula: A Szombathelyi Püspökség Mária-tisztelete
[Bőle Kornél, Géfin Gyula]1 A Szűz Mária-tisztelet adatai a szombathelyi egyházmegyében A szombathelyi egyházmegye egyike az ország fiatalabb egyházmegyéinek. A XVIII. században alapította Mária Terézia királynő 1777. február 17-én. VI. Piusz pápa 1777[-ben] kelt bullájában állította fel. Az új egyházmegye legnagyobbrészt a győri egyházmegyéből alakult, de a zalai plébániák a veszprémi egyházmegyéből és részben a dél-zalaiak a zágrábi egyházmegyéből sorakoztak. így az egyházmegye plébániái 3 egyházmegyéből álltak össze Vas, Zala és Veszprém vármegye és horvát területről. Csak az egyházmegye új, de ősi keresztény talajon szerveződött. Őskeresztény földön, Pannóniában, azzal az ősi Savariával, mint püspök[i] hellyel, amely a kereszténység első századaiban a világhírű Szent Márton tours-i püspököt, [és] Szent Kvirin vértanút vallhatja magáénak. így [egy] szent hitvalló, [és egy] Krisztus hitét vérével megváltó vértanú ékesíti az új egyházmegyét és székhelyét Szombathelyt. így csak névleg új egyházi alakulat, de történelme, hagyományai szerint őskeresztény föld a szombathelyi egyházmegye. Krisztus előtt a VI. században a Galliából kivándorolt Boius nevű kelta néptörzs alapított várost a mai Szombathely területén, s azt a leigázott őslakóknak - a savaroknak - nevéről Savariának nevezte el. Pár évtizeddel Krisztus előtt rómaiaké lesz Pannónia és katonai őrhely lesz a statio Savaria. Mások a Savus folyótól akarják a Savaria nevet származtatni, s eredetileg is latin városnak tartják. Annyi bizonyos, hogy Krisztus Urunk születésekor római katonák, légiók meneteltek a Colonia Claudia Savaria területén. 316 táján született itt Szent Márton, a későbbi püspök, akit az isteni gondviselés, az azelőtt a Perint-folyóban malomkővel a nya1 A tanulmányt nehéz egységes egészként értékelni. Az általunk feltételezett szerző, Böle Kornél elsősorban Géfin Gyula munkáira hagyatkozott, sőt a dolgozat egy részét - Mária-tisztelet a Szombathelyi Szemináriumban - ő jegyezte. Bőle Koméi írásához feltehetőleg az alábbi irodalmat használta fel: Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története 1., Szombathely, 1929., A szombathelyi egyházmegye története II. szerk.: Géfin Gyula, Szombathely, 1929.; Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház. Szombathely, 1945. A kézirat Bőle Koméi hagyatékában található. 256
