Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
sora.135 E két szentírási hely nemcsak a szeplőtelen fogantatás tanának válik biblikus forrásává, hanem [a] huszita és bogumil eretnekség, valamint a török-pogányság elleni küzdelemnek is biztató igéje. Ezért kifejező ábrázolásban állítják őt szemeink elé: [a] Napbaöltözött Asszony, a Szeplőtelen Szűz eltapossa a lábánál heverő kígyó fejét és így megalázza a hitetleneket. Az apokaliptikus136 félholdat egyszersmind a török-pogányság szimbólumának is érzik, amelyen Mária diadalt fog aratni. A XV. század folyamán a Napbaöltözött Asszony, jelképe hihetetlen gyorsasággal terjedt el Közép-Európa huszita eretnekséggel fertőzött török-pogányságtól fenyegetett országaiban, elsősorban tehát hazánkban. IV. Szixtusz, aki a franciskánus rendből emelkedett a pápai trónra, búcsúkiváltságokra [Sic!] ruházza fel a Napbaöltözött Asszony ábrázolásait, azaz mindazok búcsúban részesülnek, akik ilyen kép előtt ájtatoskodnak és a kereszténység fenyegetett ügyéért a szokott feltételek mellett imádkoznak. Ez a szellemtörténeti háttere a szombathelyi ferencrendi templom Mária-ábrázolásának. A szobor a csíksomlyói kegyszoborra emlékeztet, a koronával, jogarral ékesített Szűzanya bal karján tartja a Kisded Jézust, lábai alatt a félhold, hiányzik körötte azonban a sugaras díszítés. Művészettörténelmi értéke van magának az oszlopnak, amelyen áll, az oszlop kapitéliuma137 tipikusan gót, bimbós díszítésű. A szobor egyszerű barokk talapzatán az 1628-as évszám áll. Minthogy a ferencesek csak 1630-ban tértek vissza Szombathelyre - miután onnan 1557 előtt eltávoztak és romban fekvő rendházukat, szép gót templomukat Sennyey István győri püspök állíttatta helyre a kor barokk ízlésének megfelelően - a régi gót kapitélium oszlopot még a régi ferences templom emlékének kell tartanunk. III. A plébánia területén kik írtak műveket, énekeket, melyekkel hozzájárultak a Mária-kultusz fejlesztéséhez. 1. Szabó Imre felsőiszkázi plébános-esperes 1869-1881-ig szombathelyi püspök, a Religio pályázatán 1858-ban első lett a Boldogasz-135 Tér 3,15. Ellenségeskedést vetek Közéd és az Asszony közé, ivadékod és az ő ivadéka közé: O széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod. Jel 12, 1. Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, és a fején tizenkét csillagból álló korona. '“Apokaliptikus (görög): végítéletszerű. 137Kapitélium (latin): oszlopfő. 185
