Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Schmidt Péter: Mikes és Trianon: A szombathelyi püspök nyugat-magyarországi politikája (1919 - 1922)

nagyhatalmak ugyanakkor - félve a konfliktus eszkalációjától - megtiltották az osztrák hadsereg bevonulását.3 Az 1921. október 10-13. között lezajlott velencei konferencián a magyar félnek a későbbi Burgenland területének kiürítése fejében Sopron városra és környékére népszavazást sikerült kicsikarnia, melynek eredményeképp végül ez utóbbiakat megtarthatta.4 így a Monarchia két vesztes utódállama között - az I. világháború lezárása után több mint három év elteltével - csak az 1922-es év elejére véglegesült az államhatár. Sőt, 1922/23- ban még kisebb kiigazítására is sor került.5

A Szentszék állásfoglalása a nyugat-magyarországi kérdésben 1919-1921 között

A politikai határok megváltozatásának igényén túl az osztrák vezetés Nyugat-Magyarország egyházjogi hovatartozását is mihamarabb a maga javára kívánta eldönteni, s ehhez már közvetlenül azután nekilátott, hogy a területet az antanthatalmak formálisan is biztosították számára: 1919. október 8-i keltezésű az első fogalmazvány, amelyben a bécsi kormány arra kéri Oszentségét, hogy küldjön apostoli delegátust Nyugat-Magyarországra.6 Ez minden bizonnyal

3 BotlikJ.: Nyugat-Magyarország sorsa i. m. 198, 200.

4 Jankó Ferenc - Tóth Imre\ Változó erővonalak Nyugat-Pannóniában. Történelmi és földrajzi esszé. Szombathely-Sopron 2008. 96-99.

5 Jankó F. - Tóth /.: Változó erővonalak i. m. 98-103, 5. ábra.

6 Ebben az osztrák vezetés az elcsatolandó területen élő katolikusok megosztottságára hivatkozik: a híveknek nincsenek vezetőik és nem rendelkeznek egységes állásponttal, míg a klérus nagy része - a magyar iskolarendszerben eltöltött évek következtében - magyarpárti. E fogalmazvány szerzői írásukat végül nem juttatták el Rómába, de ennek a Burgenland-kérdésen kívül álló okai voltak. Andreas Huber. Die katholische Kirche des Burgenlandeswährend der Jahre 1938—1945. Wien 1996. 3; Josef Rittsteuer. Die Errichtung der Apostolischen Administrator Burgenland. Burgenländische Heimatblätter 23 (1961: 3. sz.) 130; Christian Hanner. Das katholische Glaubensleben im Burgenland von den Anfängen bis in die Gegenwart. Wien 2001. 67; Richard Berczeller - Norbert Leser.... mit Österreich verbunden. Burgenlandschicksal 1918-1945. Wien 1975. 197-199. Természetesen a bécsi hercegérsek, Gustav Piffl is tudott kormánya fent említett tervéről. Nem sokkal később, 1920 februárjában két budapesti teológiaprofesszor előtt beszélt róla. Salacz Gábor. A magyar katolikus egyház a szomszédos államok uralma alatt. München 1975. 131.

85

i

i