Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Katona Attila: "Nekem a politika nem a hivatásom" Mikes János püspök közéleti szerepvállalásairól

aki kellemetlen reminiszcenciákat ébresztett benne. (1918-ban ő volt az a főispán, aki bár le szeretett volna mondani, de Batthyány Tivadar akkori belügyminiszter ragaszkodott maradásához, lévén, hogy a függetlenségi párti megyevezetők maradásra kérték. Másrészt kétségesnek tűnt, hogy sebtében találnak-e olyan politikust, aki vállalja ebben a helyzetben a törvényhatóság irányítását. Mégis csak ő volt az, aki utat nyitott 1918 hömpölygő helyi eseményeinek.) Ostffy Lajos evangélikussága és az osztrák politikai gyakorlatra tett megjegyzései, Gömbös „kegye" inkább az együtt nem működés elvét erősítették benne. Számára a konzervatív-legitimista oppozíció mezeje maradt. A helyi közvélemény egy része távozásakor a konzervatívliberális szellem végét ünnepelte. Volt abban valami bájos, hogy az általa alapított Martineum bázisán kiadott - Mátai Imre, majd Cser Imre szerkesztette, Wolff Károly nyomvonalán haladó - szélsőjobbos lap, a Küzdés „méltatta" így érdemeit.49

Az általam választott megközelítést szem előtt tartva egy sajátos íve írható le a megyéspüspök közéleti szerepvállalásainak, amely a csendes együtt nem működéstől a csendes együtt nem működésig terjedt. A kis híján negyedszázadból egy évtizedet magába foglaló időszakokban először a liberális-szekuláris municipiális közélet színpadától való távolságtartás jellemezte, míg az utóbbiban a harsány radikalizmust, populizmust, etatizmust és nacionalizmust ötvöző kurzustól való távolságtartás. Ami közte maradt, az hozott számára szenvedésekkel teli mélypontot, köztiszteletnek és közbecsületnek örvendő csúcsokat, frusztrált periódusokat és napi sikereket a konzervatív, keresztény politikai struktúrában.

49 Dőlnek a pillérek. Küzdés, 1936. augusztus-szeptember 4.

82