Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Soós Viktor: Párhuzamos vonások Mikes János és Apor Vilmos püspökök életrajzában

Majd néhány nénike. Az utcán nincs senki sem. Az ablakok mögött lesnek ki a hívek az utcára. 2 hatalmas orosz tank mellett is elmegyünk. Az oroszok csak bámulnak ránk. A temetőben már a sír meg volt ásva. A vezérkereszttől jobbra egy kissé elől volt a sír. A koporsót leteszik. Egyházi imák következnek most, majd beszentelik a sírt, s a koporsót. Letérdelünk mindnyájan és imádkozunk fennhangon elhunyt főpásztorunkért. A koporsót leeresztik a sírba. Drága jó érsek atyánk, búcsúzunk. Itt a földön már nem találkozunk, majd a másvilágon. Requiescat in pace! - Utána egy főtörzsőrmestert temettünk, kit az oroszok lőttek agyon. Ez egy ládában feküdt. Az örök világosság fényeskedjék neki. Ma borzasztó napot állottunk ki. Állandóan jöttek az oroszok, és mindent felforgattak. Az izgalom is igen nagy volt, különösen a nőknél. Tegnap az egyik orosz a templomban két gyertyát gyújtott meg, majd a másik harangozott. Semmi baj nem történt. Esperes úr és a menekültek délelőtt kilenc órakor elmentek, a temetésen nem voltak itt."24

Ahogy Mikes János esetében első kézből vett értesülés alapján ismertettem halálának és temetésének körülményeit, úgy Apor Vilmos esetében is olyan elbeszélésre támaszkodhatunk, amely személyes tapasztalaton alapul. Cseh Sándor akkori püspöki titkárral készített Hulesch Ernő interjút, ami 1990-ben könyv alakban megjelent.25 Ezen személyes élmény alapján rekonstruálhatók Apor Vilmos életének utolsó napjai és temetésének körülményei.

Nagycsütörtökön 1945. március 29-én a püspökvár pincéjében mondta utolsó miséjét Apor Vilmos. Elérkezett a nagypéntek. A püspök az ilyenkor szokásos csonka misét sem tudta megtartani, de felolvasta Jézus szenvedéstörténetét.

24 Dallos Imre naplójz. i. m. 152-153.

25 Hulesch Ernő: Győri nagypéntek 1945. A koronatanú így látta. Győr 1990.

64