Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Pál Ferenc: Újabb adalékok a szombathelyi püspöki szék 1911. évi betöltéséhez
gye szerint 1911-ben is terjedt a hír, hogy a nagyváradi püspöki székbe a győri főpásztort, Széchenyi Miklóst15 kívánja a kormány ültetni, ennek a tervnek egyedül Ferenc Ferdinánd állt ellen, aki ekkor Lányi József16 címzetes tinini püspököt preferálta. „Az egész manőverben [mármint a nagyváradi püspöki szék betöltése során. P. F.] - írja a Vasvármegye - csak annyi az érdekes, hogy Széchenyi Miklós utódjául a győri püspöki székben Glattfelder Gyulát17, a Szent Imre Kollégium igazgatóját emlegetik, aki tudvalevőleg a szombathelyi püspökségnek is egyik jelöltje. Glattfelder nagyon kedves embere a kultuszminiszternek, rendkívül képzett pap és kétségtelen, hogy rövid időn belül megkapja a pásztorbotot. Másik jelöltként emlegetik mindkét püspöki székre dr. Giesswein Sándor18, országgyűlési képviselő, győri kanonokot, az ismert nevű szociológust (sic!)."19 15 Gróf Széchenyi Miklós (1868-1923). Megyéspüspök. 1890-ben szentelték pappá. Vaszary Kolos szertartója, titkára. 1898-tól a Pázmáneum rektora, esztergomi kanonok, 1901-től győri, 1911 -tői nagyváradi püspök. 16 Lányi József (1868-1931) Fölszentelt püspök, teológiai, kánonjogi doktor. 1891-ben szentelték pappá. Rövid káplánkodás után 1892-től a besztercebányai püspöki hivatal levél tárnoka, püspöki szertartó. 1899-től Besztercebányán teológia tanár, 1900 és 1906 között Ferenc Ferdinánd nyelvtanára, 1904-től lehéri javadalmas apát, 1906-tól nagyváradi kanonok, 1908-től tinini püspök. 1915-től székesegyházi főesperes. Egyházmegyéjéből 1919-ben Budapestre költözött. 17 Glattfelder Gyula (1874—1943). Teológiai tanár, érsek. 1896-ban szentelték pappá. Budapesten hittanár, majd a Központi Papnevelő Intézet prefektusa. 1909-1911 között a szónoklattan tanára. 1900-ben Pesten, 1908-ban Budán megalapítja a Szent Imre Kollégiumot. 1911-től Csanádi megyéspüspök. Püspöki székhelyéről - Temesvárról - a trianoni békediktátumot követően távoznia kellett. Székhelyét Szegeden rendezte be, ahol székesegyházat, papnevelőt, püspöki palotát hozott létre. 1943-ban kinevezett kalocsai érsek. 18 Giesswein Sándor (1856-1923). Nyelvész, filozófus, antropológus, vallástörténész, kanonok. 1878-ben szentelték pappá. 1881-től a győri tanítóképzőben a természettudomány, mértan és a német nyelv tanára, 1883-tól püspöki szertartó, 1885-től szentszéki jegyző, 1892-től püspöki titkár, szentszéki ülnök, 1897-ben győri kanonok. 1904-től a Keresztény Szociális Egyesületek Szövetségének elnöke, 1905 és 1906 között néppárti programmal országgyűlési képviselő. 1909-től pápai prelátus, 1910-től keresztényszocialista programmal országgyűlési képviselő. 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja. 1920 és 1922 között a magyaróvári kerület nemzetgyűlési képviselője a keresztényszocialista, illetve a Keresztény Nemzeti Egyesülés (Haller) Párt programjával. 19 Egy püspöki szék Odysseája. Vasvármegye, 1911. január 19. 8. 25
