Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Rétfalvi Balázs: Szendy László visszaemlékezése Mikes János püspökről

I Székelyek jönnek a három székely megye képviseletében. A püs­pökvárban szállnak meg báró Szentkereszthy Béla főispán vezetésé­vel, s mint a lapok regisztrálják, a küldöttség tagjai közt helyet foglal a püspök egykori játszótársa: Bethlen István gróf.112 A nemzeti restau­ráció 10 évvel később oly nagy szerepet játszó két képviselője, a magyar miniszterelnök, s a királyhű püspök, a baráti kapcsolat révén Szom­bathelyen közös fedél alatt, közös asztalnál! Gondoltak-e akkor arra a szerepre, amelyet nekik a Gondviselés tövises út gyanánt kijelölt? Nagy installációs ebéd a Kultúrház nagytermében,113 400 személy­re, Ujváry Ede114 rendezése az egész. A főasztal a terem hosszában a jobb oldalon s reá tizenegy merőlegeses futó asztal. A Kultúrház új díszben, az ablakokon, az erkélyen vörös-arany színű drapériák, a püspök színei. Az erkélyen a 83. gyalogrend zenekara. Felköszöntő a királyra és pápára, melyet az újonnan beiktatott püspök mond, s a meghívottak állva hallgatnak végig. Majd Horváth István címzetes 112 Bethlen István, gróf (1874-1946). Régi erdélyi főnemesi családok sarja. A bécsi Theresia­­numban tanult, majd jogot végzett Budapesten. Angliai tanulmányútja és egyéves katonáskodás után a magyaróvári mezőgazdasági akadémiára járt. 1901-től a szabadelvű, majd a független­ségi, 1913-18 közt az alkotmánypárt képviselője volt. 1919-ben létrehozta a jobboldali kon­zervatív Nemzeti Egyesülés Pártját, majd az Antibolsevista Comité vezetője lett Bécsben. 1920-ban a párizsi magyar békedelegáció tagja volt. 1920-1939 között országgyűlési képvi­selő, 1921-31 között pedig Magyarország miniszterelnöke volt. 1931 augusztusában lemondott hivataláról, de 1935-ig a kormánypárt vezetőjeként, később Horthy tanácsadójaként jelentős szerepe volt. 1935-ben Gömbös Gyulával a német politika kérdésében támadt ellentétei miatt kilépett az Egységes Pártból. Ellenezte az egyoldalú német orientációt, 1943-44-ben támogatta a kiugrást, és angolszász irányú különbéke-kísérleteket szervezett. A német megszállás után illegalitásba vonult. 1944. decemberben az oroszok kezére adta magát. 1945 áprilisában a Szovjetunióba vitték, és Moszkvában halt meg szívbénulásban 1946. október 5-én. Hamvait 1994-ben hozták haza a Kerepesi-temetőbe. 113 A mai Savaria Múzeum épülete. 114 Ujváry Ede (1876-1950). Pécsett érettségizett a ciszterci gimnáziumban. 1899-ben avatták Budapesten az államtudományok doktorává. Két évvel később a kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust. 1899-ben került Szombathelyre, és hamarosan vármegyei aljegyző, 1900 má­jusától árvaszéki aljegyző lett. Két év elteltével került a városhoz, ahol főjegyzővé választották, 1908-tól tanácsnok. 1914-től Kiskos István polgármester helyettese volt. 1930-ban Szombat­hely polgármesterévé választották. Aktívan részt vett a Vasvármegyei Kultur Egyesület munká­jában. 1940-ben XII. Pius pápa a Nagy Szent Gergely Rend lovagjává nevezte ki. 1941 áprili­sában saját kérésére nyugdíjazták, majd magyar királyi kormányfőtanácsossá nevezték ki. 213 -~J T

Next

/
Oldalképek
Tartalom