Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Rétfalvi Balázs: Szendy László visszaemlékezése Mikes János püspökről
székesegyház Szent Quirinus oltárának képe). Máskor fiatalság: Szécsen Miklós,64 a püspök unokaöccse, a 3 Erdődy fiú: Ferenc, Péter és Pál, Szentmiklósy Andor,65 Baumgartner László és Győrfy Ferenc orvosnövendékek, Almásy János és László.66 Ismét máskor egyházmegyei papok voltak vendégei, kanonokok: Horváth István,67 Tóth József,68 Tauber Sándor,69 Wallner József70 és mások. 64 Szécsen Miklós Antal (1857—1926). Diplomata. Jogi tanulmányai befejeztével diplomáciai szolgálatba lépett és követségi titkárként dolgozott Rómában, majd különböző fővárosokban szolgált. 1897-től a Külügyminisztérium első osztályának főnöke. 1898-ban titkos tanácsosi címmel is felruházták, 1901-től szentszéki nagykövet és meghatalmazott miniszter volt. 1908- ban az Arany gyapjas-rend lovagja lett, ezután 1911 -tői már párizsi nagykövet. Franciaországi munkájának az első világháború vetett véget. 1916-ban Pálffy Miklós halála után udvarnagyi méltóságot nyert és ezzel a főrendiház tagja is lett egyszerre. Felesége Mikes Johanna volt. 65 Szentmiklósy Andor (1893-1945) diplomata. 1942 májusától a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, 1943-1944-ben a külügyminiszter állandó helyettese, a németellenes csoport egyik vezetője. A német megszállók letartóztatták, 1945-ben a dachaui koncentrációs táborban halt meg. 66 Vö. 39. lábjegyzet. 67 Horváth István (1850-1917). A teológiát Budapesten végezte. 1874-ben szentelték pappá. Káplán volt Lendvavásárhelyen, majd szentszéki jegyzővé, püspöki titkárrá nevezték ki. 1876-tól 1879-ig a szemináriumban dogmatikát tanított. 1884-től 1902-ig Szombathely plébánosa volt. 1890-ben elnyerte a Szent Istvánról elnevezett keői c. prépostságot. 1898-ban a vaskoronarend lovagja, 1902-ben pápoci perjel lett, és a székesegyház kanonokja. 1907-ben püspöki általános helynök lett, amely tisztségében az új püspök is megtartotta. 1910-ben István Vilmos halála után az új püspök kinevezéséig káptalani helynökké választották. 1912-ben a szentszék helyettes elnöke lett, majd nagypréposttá nevezték ki, és elnyerte a zaculmi c. püspökséget is. 68 Vö. 2. lábjegyzet. 69 Tauber Sándor (1868-1935). A teológiát a Pázmáneum növendékeként a bécsi egyetemen hallgatta, ahol 1893-ban doktorrá avatták. 1891-ben szentelték pappá. Udvari káplán volt Muraszombatban Szapáry gróf családjánál, káplán Gyanafalván. 1895-től 1924-ig a szeminárium lelki igazgatója, majd az egyházjog és az egyháztörténelem tanára, 1912-től 1919-ig pedig az intézmény igazgatója volt. 1912-ben székesegyházi kanonokká és szentszéki bíróvá nevezték ki. 1933-tól haláláig püspöki általános helynök volt. Tagja volt az 1927-es egyházmegyei zsinat előkészítő bizottságának. Értékes kelyheket ajándékozott a székesegyháznak és a szemináriumnak, és ő adományozta a székesegyház Sándor-harangját is. 1912-1934 között nyolc alkalommal vett részt az eucharisztikus világkongresszuson. 70 Wallner József (1867-1945). 1891-ben szentelték pappá. Káplán volt Pákán, és Lékán. 1900- tól 1917-ig nagypösei plébános, 1907-től pedig a kőszegi kerület esperese volt. 1906-ban megépítette a nagypösei plébánia templomot. Kőszegi esperessége alatt renoválták a felsőszilvágyi, tömördi, meszleni, kőszegpatyi, nagycsömötei, nagygencsi és bozsoki templomot, iskola épült Bozsokon és Kőszegpatyon, óvoda Velemben. 1918-tól a Vasvármegyei Katolikus Kör elnöke volt, amelynek újjászervezését vezette, és egyben a szombathelyi egyházközség elnöki tisztét is ellátta. 1917-ben kanonokká nevezték ki, 1921-ben pápoci perjel, 1925-ben almádi c. apát lett. 1937-től a székeskáptalan nagyprépostja volt, amely méltóságáról 1943-ban lemondott. Az egyházmegyei tanítók fegyelmi bizottságának elnöke, zsinati vizsgáló, szentszéki ülnök, az egyházművészeti bizottság tagja is volt. 198
