Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Tóth Krisztina: Adalékok Mikes János püspök lemondásához
P-t kifizetett. Ugyanakkor ő úgy tudta, hogy az adósság 6.000 P. Az 1933. december 31-i állapot szerint tehát 16.701 P 90 f tartozása volt (ha Géfin számításával egészítjük ki, akkor ezer pengővel több), valamint 2.741 P 90 f kamat. Végül a be nem fizetett péterfillér (1928-1933): 19.655 P 49 f és a kultúradó: 19.674 P 74 f. Összesen tehát 103.868 P 73 f (vagy ha Géfin információjából indulunk ki, akkor 104.868 P 73 f).72 Ezen tartozásai nagy részét 1939. április 14-én rendezte.73 Bár nem minden összeg hovafordítását ismerjük - ezek kiderítése még a jövő kutatás feladata -, de amelyekét igen, ott megfigyelhetjük, hogy a püspök a pénzeket egyházi célokra fordította vagy ingatlanba fektette, illetve szándékozott fektetni. Viszont nem az alapok rendeltetésének megfelelően használta fel ezeket az összegeket,74 illetve többszöri kérés ellenére sem adta át őket a káptalan kezelésébe, amelyben ők egyik 1931-es felterjesztésükben az alienatio esetét látták fennforogni.75 Különösen sérelmesnek találták, hogy az administrationis consiliumot és a káptalan beleegyezését nem kérte ki.76 Egyrészt ezzel, másrészt pedig azzal, hogy a székeskáptalannak 72 KFL, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Grősz hagyaték, A Grősz per alkalmával lefoglalt iratok 4. boríték, Grősz József jegyzetffizete 73 SzEL, Protoeollum. Székeskáptalani ülések jegyzőkönyvei 1933, 1939. április 14-i ülésről felvett jegyzőkönyv, 25. Itt említenek egy 2000 pengős tételt is, ami csak 1944-ben lett rendezve. 74 A székeskáptalan a püspökhöz írt felterjesztéseiben e kérdésnél többször is a Codex Iuris Canonici 1523. kánonjára hivatkozik, például: SzEL, Ki 18/1931; 2/1932; 21/1933. 75 A Codex Iuris Canonici vonatkozó 1530, 1531 és 1532-es kánonjai figyelmen kívül hagyására hivatkoztak: SzEL, Ki, 18/1931. Mikes püspök válasziratában arra utalt, hogy pusztán arról van szó, hogy még nem adta át az adott összegeket a káptalan kezelésébe: SzEL, Ki 20/1931. 76 SzEL, Ki 18/1931. Az administrationis consiliumot az 1000 franknál kisebb értékű egyházi javaknál kell kikérni az 1532. kánon 2. §-a értelmében, a káptalan beleegyezését pedig a 1000- 30.000 frank értékű egyházi javak alienatioja esetén, amelyet az 1532. kánon 3.§-a ír elő. A káptalan ezen kívül sérelmezte azt is, hogy a püspök bizonyos ügyekben, bár a kánonjog előírja, nem kérte ki a tanácsukat: kuráciák felállításakor (itt a hivatkozási alapot az 1428-as kánon l.§-a jelentheti), illetve címzetes kanonokok kinevezésekor (a 406. kánon l.§-a mondja ki a káptalan tanácsa kikérésének szükségességét). Mikes püspök 1931. március 14-én kelt leiratában arra az álláspontra helyezkedik, hogy mivel a kuráciák felállítása csak átmeneti intézkedés, így csak a plébániák felállításánál kérendő ki a káptalan tanácsa, viszont azt elismeri, hogy Kopcsándy Sándor és Németh Károly címzetes kanonoki kinevezésekor elfeledkezett a káptalan előírt tanácsának kikéréséről és ígéretet tesz rá, hogy a jövőben hasonló esetben meghallgatja véleményüket. SzEL, Ki 20/1931. 174
