Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Schmidt Péter: Mikes és Trianon: A szombathelyi püspök nyugat-magyarországi politikája (1919 - 1922)

tár József nardai plébános fontos szerepet játszott abban, hogy egy sor pinkavölgyi horvát falu 1923-ban visszakerült Magyarországhoz (a mai Narda, Felsőcsatár és Szentpéterfa), megváltoztatva ezzel az osztrák-magyar határ déli szakaszát.80 Ezért az osztrák csendőrség a megelőző évben kétszer is letartóztatta és rövid ideig fogva tartotta.81

A burgenlandi klérus magyarbarát beállítottságának a magyar iskolarendszerben eltöltött éveken kívül számos más oka is volt, főleg gazdasági.82 Ausztriát 1919 után sokan nem tartották életképesnek, gazdasági helyzete ezekben az években valóban katasztrofális volt (ezt Mikes püspök is felhasználta az átcsatolás elleni érvei közt).83 Másrészt Burgenland gazdaságilag, közlekedésileg és kulturálisan is nagymértékben a nyugat-magyarországi központok felé orientálódott.84 Továbbá az ideológiai komponens sem elhanyagolandó: a térségben élő papok már megtapasztalták a Károlyi-kormány és Kun Béla Tanácsköztársaságának egyházellenes magatartását, ezért csak kevés szimpátiát tudtak érezni a szociáldemokrata Béccsel szemben.85

Burgenland papjai közül a Szombathelyi Egyházmegye területén mindössze két pap neve ismeretes, akikről konkrétan tudni lehet, hogy osztrákpártiak voltak.86 Egyikük, akinek a viselkedését a ma-80 Plébániája, Narda közvetlenül az 1921-es új osztrák-magyar határ mellett feküdt. A Szombathelyi Egyházmegye története III. 231 ■, Horváth S.: Narda i. m. 83-85.

81 Nagynarda, Kisnarda, Csém és (Felső)csatár lakossága 1922. március 31-i levelében arra kérte Mikes püspököt, hogy járjon közbe az antantmissziónál Kuntár plébános kiszabadítása érdekében. SzEL, Ac 1389/1922. A Magyar Nemzeti Szövetség pedig néhány hónappal később, az 1923. január 10-én kelt oklevelében a „magyarság mártírjának” nyilvánította Kuntár Józsefet. Horváth S.: Narda i. m. 83-85. Vö.: 66. lj.

82 Schleimer, F: Von Westungam zum Burgenland i. m. 102-103; Huber, A.: Die katholische Kirche i. m. 2; Rittsteuer, J.\ Kirche im Grenzraum i. m. 336; Rittsteuer J. \ Die kirchliche Entwicklung i. m. 161-162.

83 Huber, A.: Die katholische Kirche i. m. 2.

84 Itt azonban le kell szögezni, hogy nyugat felől Bécs és Graz is jelentős vonzóerővel bírtak. Huber, A.: Die katholische Kirche i. m. 2; Schlag GDie politischen Parteien i. m. 93, 95-96.

85 Schlag G. : Die politischen Parteien i. m. 103, 105-106.

86 Rittsteuer, J.: Kirche im Grenzraum i. m. 343 (35. lj.); Schmidt P.: Burgenlandi Apostoli Adminisztráció i. m. 408 (13. lj.)

104