Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Anekdotaszerű feljegyzések a Szombathelyi Egyházmegye volt püspökeiről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 1. (Szombathely, 2014)

Dr. István Vilmos (1901 - 1910)

Dr. István Vilmos (1901-1910) Egyszerű iparoscsaládnak volt gyermeke, s Isten után saját nagy szorgalmának köszönhette gyors emelkedését a papi pályán. Kőszegi káplánból szentszéki jegyző, azután püs­pöki titkár és kanonok lett. Mikor Hidasy püspök kezdett beteges lenni, segédpüspököt kért, s dr. István Vilmos lett segédpüspöke. Hidasy halála után pedig megyéspüspökké neveztetett ki 1901. november 11-én. Kitűnő közigazgatási erő volt, ami nem is csodálható, mert egész életét az egyházi közigazgatás terén töltötte. Nagy gazda és takarékos ember volt. Nagyon szerette az egyszerűséget. Sokszor mondotta papjainak, hogy őbelőle jó szegény ember lett volna, mert ő csak az egyszerű ételeket szereti. Sokan fukarnak tartották, de ez félreismerésen ala­pult, mert ha nem is valami könnyen, de ügyes módon hoz­zá lehetett jutni erszényéhez. Jellemző róla, hogy úgyneve­zett misestipendiumokat fogadott el, de a pénzösszeget min­dig titkárjának és jegyzőjének adta át. A titkár a Szent Erzsé­bet Egyesületnek, a jegyző a Katolikus Leány védő Egyesü­letnek adta át a stipendiumot. Karácsony táján udvari pap­jait mindig megajándékozta egy-egy nagyobb összeggel. S a szombathelyi, zalaegerszegi, kőszegi jótékony egyesületek között évenkint karácsonykor nagyobb összegeket osztott ki. Egyik évben, mikor a zalaegerszegi és novai templomokat restauráltatta, továbbá a szombathelyi Szent Domonkos ren­di női zárda iskoláját felépíttette, mintegy hatvanezer koro­nát fizetett ki. A kisebb-nagyobb havi adományokat titkárja ^86

Next

/
Oldalképek
Tartalom