Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Anekdotaszerű feljegyzések a Szombathelyi Egyházmegye volt püspökeiről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 1. (Szombathely, 2014)

Szabó Imre (1869 - 1881)

Szabó Imre

(1869-1881)

Veszprém egyházmegyei pap volt. Mint ilyen felsőiszkázi plébános. Aztán Pápa város képviselője lett. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban osztálytanácsos volt egy ideig. Innen neveztetett ki szombathelyi püspökké. Egyike volt Szombathely legnépszerűbb püspökeinek. Kiváló szónoki tehetsége, nagyszerű szónoklatai országos hírűvé tették nevét. Néhány szónoklatát magam is élveztem. Utoljára 1880 szilveszter estéjén hallottam beszélni. Emlékszem rá, hogy e beszédjében már célzott arra, hogy alighanem utólszor szól híveihez. S úgy is lett, mert 1881. február 28-án meghalt.

Szabó Imrét, mint felsőiszkázi esperesplébánost az 1860-as években Pápa város választotta képviselővé. A választás után a református gyülekezet is meghívta a képviselőt barátságos áldomásra. Jóízű poharazás közt beszélgettek mindenről s különösen a haza szomorú sorsáról. A képviselő a maga kedves humorával a többi között végre így szólt:- Hja! Kedves uraim, szomorú helyzetben van az ország, mert hát önök rosszul imádkoznak.- Hogyhogy? - kérdék tőle református atyafiak, sejtvén, hogy Szabó Imrétől megint egy jóízű, tréfás kijelentést fognak hallani, amikről ő is híres volt.- Hát csak úgy - folytatá a képviselő mert önök a Miatyánkhoz ezeket a szavakat teszik a végén: „Mert tied az ország, a hatalom s a dicsőség.” Hát pedig a dolog úgy áll a valóságban, hogy az ország a zsidóké, a hatalom a kálomistáké, csak a dicsőség a mienk, katolikusoké.

— 52