Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Anekdotaszerű feljegyzések a Szombathelyi Egyházmegye volt püspökeiről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 1. (Szombathely, 2014)

Balassa Gábor (1844 - 1851)

így is történt. Desits Mihály uram befogatott. Csecsinovits Ferenc volt a kocsis, hát ő elöl ült, Desits Mihály és Balogh Ferenc plébános hátul foglaltak helyet az ülésen és kocogtak be Szombathelyre. Útközben a zsandárok, akikkel találkoz­tak, persze, hogy nem is sejtették, hogy a szemrevaló kocsis­ban Csecsinovits honvédfőhadnagy uram rejtőzködik. Meg­érkeztek Szombathelyre, s a csinos kocsisgyerek Balogh Fe­renc és Desits Mihály uram vezetése mellett beállított a püs­pöki palotába. A püspöknél előadták kéréseiket, hogy a hon­védtisztté avanzsírozott volt kispapot fogadná újra kegyes­ségébe és vegye vissza a szemináriumba.- Hol van az a gyerek? - kérdé a püspök.- Itt kinn van kérem - mondá Balogh Ferenc -, de csak úgy kocsisruhában, mert hát fél a zsandároktól.- Nem veszem vissza. Ő a császár őfelsége ellen harcolt. Nem veszem vissza. Erre rebus infectis30 nagy szomorúsággal visszakocogtak Káldra, honnan nemsokára Veszprémbe mentek, hol Ranol­­der János31 volt a püspök, ki Csecsinovits Ferencet bevette kispapnak. Ez a kispap Kemenes Ferenc, a költő volt. Mint nagyprépost Veszprémben halt meg. Balassa püspökkel esett meg a következő jóízű történet. Szombathely az ő idejében még kis városka volt. A kántort 30 Dolga végezetlenül 31 Ranolder János (Pécs, 1806. - Veszprém, 1875.) 1841-1846 között tanár a pesti egyetem hittudományi karán, 1849-től 1875-ig veszprémi püspök. 1857-ben a maga és utódai nevében lemondott a veszprémi püspökségről, az úrbéri kárpótlásról, s annak jövedelmét jótékony cé­lokra fordította. Leánygimnáziumokat, tanító- és óvónőképző intézeteket alapított egyházme­gyéjében. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom