Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Anekdotaszerű feljegyzések a Szombathelyi Egyházmegye volt püspökeiről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 1. (Szombathely, 2014)

Felsőszopory Szily János (1777 - 1799)

tudom, miféle panasza lehet X úrnak az én vendégszeretetem ellen.

A püspök átlátott a szitán, és nem tudta hirtelen, nevessen-e vagy haragudjék, de aztán mégis hangosan ráförmedt a plébánosra:- Anferat se! Seus curabo vocari satrapas comitates et ipsum bastonizari. (Hordja el magát, mert különben hívatom a megyei hajdúkat, s megbotoztatom kendet!)

A plébános sem mondatta ezt magának kétszer, s elsietett a haragos püspök elől.

(Dr. Stegmüller Károlytól)

Szily János nagyon szigorú és kemény ember volt. S különösen őrködött az erkölcsök felett. Megtette azt is, hogy ha valamelyik úrhölgy az akkori divat szerint öltözködve nagyon is láthatókká tette bájait, a templomból kivezettette.

Nagyon kedves püspöke volt Mária Terézia királynőnek. Ma is szeretettel őrzik püspökeink azt a violaszín miseruhát, melyet Mária Terézia saját kezűleg hímzett, s ajándékozott a püspöknek. Szigorúan hazafias és egyházias érzületére nézve pedig jellemző, hogy II. József sérelmes intézkedéseinek egyik legerősebb ellenzője volt, s ezért kegyvesztett is lett.