Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)
Irodalom - Rövidítések
131. Bősze Gábor. Sz. Nemesládonyban (Sopron vm.) 1822. márc. 22-én B. Dávid és Kovács Katalin szülőktől. A teológiát részben Szombathelyen (I. évf.), részben a pesti egyetemen hallgatta ^11—IV. évi'.). Félsz. 1848. dec. 7-én. Rövid ideig kisegítő volt Répceszentgyörgyön, majd a szemináriumban prefektus lett (1849—52), majd káplán Jánosházán (1852. okt.—1854. dec.), Baltavárott (1855. jan.—okt.), Kőszegen (1855. okt.— 1856. márc.), Baltavárott (1856. ápr.-—1857. aug.), Zalaegerszegen (1857. szept.—1858. aug.), végül Felsőpatyon 1858. 9 szept.-tői 1859. ápr. 25-én beköv. haláláig. Németül is beszélt. — Sz. E. T. II. 294, 349. 1. 132. Brabetz Ferenc. Sz. Pinkafőn 1825. nov. 16-án B. Menyhért posztós és- Ferber Rozália szülőktől. Kisszeminarista volt. Félsz. 1852. szept. 30-án. Káplán volt Incéden (1853. okt. 15.—1854. ápr. 18.), adni. Vasdobrán (1854—56), pléb. u. o. 1856. ápr. 18.-tól 1886. júl. 26-án beköv. haláláig. Németül is beszélt. Vasdobrán 100 frtos misealapítványt tett. Unokaöccse volt Szaniszló Ferenc püspöknek és Sz. József kanonok' nak. — Sz. E. T. II. 349. 1. 133. Braun Károly. Sz. Nagyvejkén (Tolna vm.) 1877. okt. 31-én B. Ádám tanító és Krausz Mária szülőktől. Félsz. 1902. jún. 27-én. Káplán volt Máriafalván (1902—3), Szenteleken (1903—6), adm. u. o. (1906—12), pléb. u. o. 1912 óta. 1923-ban esperessé, 1924-ben zsinati vizsgálóvá, 1932 decemberében érseki tanácsossá neveztetett ki. 1931 novemberében ezüst érdemkeresztet nyert kiváló közéleti érdemeinek elismeréséül. Németül és horvátul is beszél. : < $3 J.- A-134. Brezovits János. Sz. Sárvárott 1863. május 24-én B. János és Kenyeres* Mária szülőktől. Félsz. 1887. júl. 13-án. Káplán volt Vízlendván (1887—89), Incéden (1889—90), Nagyszentmihályon (1890), Pörgölényben (1890), Pinkafőn (1891—92), Jánosházán (1892. ápr.—1893. ápr.), innen a Salzburg melletti Schwarzach-Schermbergi papi intézetbe küldetett (köri. 1893, VI. 1668.), onnan a köv. évben visszahivatott és Vasszentmihályra küldetett káplánnak (köri. 1894. V. 1644.), három-52
