Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

valóságos kanonok lett. 1769. febr. 18-án Zichy Ferenc gróf győri püspök Vas megye területén püspöki helynökké, általános ügy hallgatóvá és szentszéki elnökké nevezte ki. 1779. ápr. 30-án nagypréposttá lett és dec. 12-én Isten áldásáról címzett apáttá benedikáltatott. Elhunyt 1794. nov. 15-én. Vas megyének táblabírája, Szily püspöknek lielynöke, egyházmegyénknek egyik legjelesebb papja volt.

Végrendeletében a káptalannál misealapítványra 1000 irtot, szegény plébánosok javára szintén 1000 irtot, Sz. Mihály arkangyalnak az új székesegyházban íelállítandó oltárára 1.300 irtot hagyományozott. Sok jót tett életében is, így pl. 1784-ben 100 irtot adott a csehii templomnak, 1789-ben 1—1 új miseruhát a csehii, csehimindszenti és csipkereki templomoknak, 1791-ben 100—100 irtot mindhárom templomnak. Németül is beszélt. — A Batthyány Józseí gróí, későbbi hercegprímás által végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve így emlékezik meg róla: „Integritate vitae omnibus exemplo, et doctrina non tantum a Parochianis suis, sed passim in Comitatu magnae aestimationis habetur.“ — P. C. 1794. p. 251. — Sz. E. T. 1. névmutató!

467. Csupor János.

Sz. Nemesládonyban 1835. jan. 13-án Cs. József csizmadiamester és Horváth Erzsébet nemes szülőktől. Kisszeminarista volt. Félsz. 1858. júl. 22-én. Szigligeten volt nevelő (1858—62), majd pléb. Baltavárott 1862. febr. 1-től 1884. febr. 28-ig, amikor idegbajának gyógyítására az irgalmasok budapesti kórházába küldetett, ahol 1884. jón. 26-án elhúnyt.

4 68. Csupor Sándor.

Sz. Felsöbükön 1843. jón. 27-én Cs. József csizmadiamester és Horváth Erzsébet nemes szülőktől. Kisszeininarista volt. Félsz. 1866. júl. 14-én. Káplán volt Baltavárott bátyja, Cs. János mellett (1866. júl.—1871. jan.), Salomvárott (1871. febr.—1872. júl.), Pákán (1873. jan.—máj.), adm. Rábakovácsiban (1873. dec.—1874. ápr.), ismét káplán bátyja mellett 1874 májusától 1874. nov. 11-én beköv. haláláig.

469. Czedera Mátyás.

Sz. Szombathelyen 1844. dec. 4-én Cz. Mátyás sajtos és Lucardo Anna szülőktől. Félsz. 1869. dec. 29-én. Káplán volt Rábaszentmártonban (1869—76), Kőszegen (1876. aug. —1882. ápr.), pléb. Vasalján 1882 májusától 1925. júl. 10-én beköv. haláláig. 1920-ban tb. esperessé neveztetett ki.

Vasalján megalakította a ma is virágzó Rózsafűzér-társulatot; a templom körüli temetőt planirozta és élősövénnyel kerítette be; 160 P-s

62