Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

Bándolban (1914—28). 1928 májusában nyugdíjba ment; Szombathelyen él.

Baksafalván Jézus Szíve Társulatot alapított. A Szombathelyi Újságba több cikket írt. Németül és horvátul is beszél.

73. Bencze János.

Sz. Döbörhegyen 1902. ápr. 18-án B. Sándor és Bencze Mária földműves szülőktől. Félsz. 1926. jún. 20-án. Káplán volt Táplánfán (1926. júl.—1929. szept.), Körmenden (1929. okt.—1933. aug.), hitoktató Szombathelyen a polgári fiúiskolában 1933. szept. 1. óta.

74. Béni Ferenc.

Sz. Vasalján 1822. nov. 12-én B. György és Németh Erzsébet szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista hallgatta. Félsz. 1847. szept. 30-án. Káplán volt Nagykölkeden (1847—48), Csényén (1848—52), Sárvárott (1852. márc.—

1854. szept.), pléb. Kenyériben 1854. szept.-tői 1871. febr.

28-án beköv. haláláig.

Közepesen beszélt németül is. Kenyériben 100 frtos misealapítványt tett.— Inf.: „Universim amatur, laudatur; vir exemplaris.“

75. Beni István.

Sz. Vasalján 1802. jan. 29-én B. György és Németh Erzsébet szülőktől; B. Ferencnek bátyja. Kisszeminarista volt. Félsz. 1826. dec. 21-én. Id. adm. volt Pecölben (1827. márc.— okt.), káplán u. o. (1827. okt.—1828. okt.), Szombathelyen (1828. okt.—1831. dec.), pléb. Rumban 1832. január 1-től

1881. ápr. 16-án beköv. haláláig.

Németül is beszélt. Rumban 100 frtos misealapítványt tett. — Inf.: „Mores optimi, exemplares.“ —< Vis. Gan. Rum, 1838. jún. 2. — Az ő plébánossága alatt épült a jelenlegi plébánia-ház az 1836—37. években Rumy Ferenc és Ignác költségén s renováltatott a templom és torony 1838-ban. Sz. Cicelle templomát 1842-ben puskalövéssel felgyújtotta nemes Török Sándor; az újraépítés 1150 frtnyi költségéből 400 frtot a gyújtogató fizetett. 1868-ban a rumi templom Cziráky János gróf bőkezűségéből teljesen renováltatott és megnagyobbíttatott. 1869. szept. 30-án a plébánialakot kivéve az összes melléképületek s a termés elégtek az iskolával s majd az egész községgel együtt. Ezen alkalommal Cziráky János kegyúr 1000 frtot adott a kárvallottak felsegélyezésére, azonkívül a plébánia istállóit és kocsiszínét is cseréptetőre építtette. Béni plébánostól ellopták a templomban tartott saját és templom pénzét. A templom pénzét visszatérítette. Hivatását a legutolsó időkig magas kora dacára híven teljesítette s alig félévig szorult segédlelkészre. (Könczöl István: A rumi plébánia története. Kézirat a Köberl-hagyatékban.)

3

33