Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

994. Pauli (Pável) István.

Sz. Belatincon 1760. júl. 3-án P. Márk és Gyrék Katalin szülőktől. A teológiát Pozsonyban végezte. Félsz. 1789-ben. Felszentelése után a szombathelyi papi házban tartózkodott,

1790. febr. 27-én Perestóra került káplánnak, 1797 októberében u. o. pléb. lett s ott működött 1822. okt. 1-ig. Ekkor lemondott javadalmáról, egy évig u. o. élt nyugalomban, majd a köv. évben Szombathelyre a deficientiába jött, itt hunyt el

1829. jan. 29-én.

Vendül és közepesen németül is beszélt. — Vis. Can. Perestől 1808. máj. 8. —■ Az inf.-k békés, jó embernek mondják. — P. C. 1829. n. 122.

995. Pávdy Gáspár.

Sz. Incéden 1842. jan. 5-én P. József és Anna jobbágy szülőktől. Félsz. 1868. márc. 9-én. Kisegítő volt Dozmaton, Pörgölényben (1868), Tömördön (1868. dec.-—1869. nov.), káplán SzenteJeken (1869—73), pléb. Pósaszentkatalinban (1873—76), Szentkúton 1876-tól 1918. okt. 17-én beköv. haláláig. Mikes püspök tb. esperessé nevezte ki röviddel halála előtt.

Németül és horvátul is beszélt.

996. Pecsenka József.

Sz. Kőszegen 1829. szept. 11-én P. Antal városi polgár és August Mária szülőktől. A teológiát részben Pannonhalmán, részben Szombathelyen végezte. Félsz. 1854. febr. 22-én. Káplán volt Nagyszentmihályon (1854—55), Pinkamiskén (1855—57), Kőszegen (1857. okt. 15.—1858. jún. 17.), pléb. ködösön 1858-tól 1908. ápr. 15-én beköv. haláláig. 1906-tól haláláig a szénteleki kér. esperese volt.

Németül is beszélt. — Sz. E. T. II. 344, 364. 1.

997. Pécsi Mihály.

Sz. 1731 körül, valószínűleg Győrszentmártonban. Pléb. volt Kálón (Sajtoskál?), majd Nagygencsen 1770. okt.-tói

1779. aug. 2-án beköv. haláláig. Jeles képzettségű pap volt, tanára a győri akadémia hittudományi karának (1773—76), fb. kanonokja a vasvár—szombathelyi káptalannak, ülnöke

315