Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

üdvözölte Lesvárnál a nádorispánt. 1809. szept. 5-én ő búcsúztatta Veszprémben Rosos Pál püspököt. 1810. jan. 10-én hányt el.

Nagy József igen jelentős szerepet vitt egyházmegyénk történetében. Mint Szily titkára kiváló munkát végzett nagy püspöke oldalán a visitatio canonicák összeállításával, a II. József intézkedései következtében hallatlanul felszaporodott adminisztratív teendők végzésével, a püspöki levéltár anyagának nagy részét kitevő összeirások, kimutatások összeállításával.

Pezsgő szelleme, eleven társadalmi élete, kitűnő modora és meleg szíve sok jóbarátot biztosítottak számára és megmagyarázzák kortársaira gyakorolt nagy hatását. E hatás hazafias, tudományos és művészeti szempontból előnyös volt, egyházias szellem szempontjából azonban már kevésbbé. Nagy 1793 után, úgy látszik, elfordult a Szily által képviselt, száz százalékosan egyházias iránytól, a korszellemnek, a felvilágosodásnak és liberálizmusnak hatása alá került. Valószínűleg ez volt a legfőbb oka annak, hogy Szilv elhidegült tőle. Nagy hatása alatt állott Kresznerics, Horváth József Elek s ezek közvetítésével hatást gyakorolt a múlt század első évtizedeinek jeles if jú papi nemzedékére is.

Népszerűségére jellemző, hogy Kisfaludy Sándor neki ajánlotta a „Tátika“1 c. regéjét, Kis János szuperintendens pedig ódát írt hozzá. Kresznerics megírta életrajzát az Erdélyi Múzeum 1816. évi VI. füzetében. Külsejét így írja le: „Termetére középded, tömött, csontos, vállas, inkább nyers húsú, mintsem temérdek kövér, vagy karcsú, szeplőtelen képű, vidám egészséget, búzaszínt mutató ábrázatú, egészen szerencsés alkotású volt, kék szemei, jobbára mosolygós ajka kellemetes módját s ékes szavaejtését ajánlották.“

Tatay János ódáját Nagyhoz 1. Kö'berl hagyatékában. — Nagy örökösének, öccsének hagyatékában találták Kazimczynak Nagyhoz írt levelét, melyet Bitnicz 1845-ben elküldött Toldynak az Akadémia kézirattára számára. — Egyéb életrajzi adatait 1. a Sz. E. T. névjegyzékében felsorolt lapokon. Képe I. 101. és 103. 1., aláírása I. 275. 1. — Wurzbach i. m. 20. k. 59—60 1. — Bátyja volt Nagy Gábornak (889. sz.).

898. Nagy József.

Sz. Zalaegerszegen 1766. okt. 11-én N. Miklós és Gerentsér Katalin szülőktől. A teológia első 3 évét Pozsonyban, az utolsót Szombathelyen hallgatta. Félsz. 1791. aug.

28-án. Káplán volt Sárvárott (1792), Kemenesszentpéteren (1792. máj.—júl.), Szentgyörgyvölgyén (1792. aug.—1793. febr.), Vasszentmihályon (1793. márc.—1794. okt.), Alsólendván (1794. nov.—1795. aug.), pléb. Felsőszemenyén (1795. aug.—1798. jún.), pléb. Bánokszentgyörgyön 1798. június 24-től 1809. nov. 7-én beköv. haláláig.

P. C. 1809. n. 635.

287