Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

Hodoson és Velem éren 1801-től 1802. nov. 21-én bek öv.haláláig.

Németül is beszélt. — Vis. Can. Dozimat, 1780. május 16—17. — P. C. 1783. jan. 21; 1784. márc. 9; 1802. p. 362. — Az egyházmegyébe 1779. ápr. 30-án vétetett át, v. ö. P. C. 1779. p. 95.

895. Nagy István.

Sz. Csesztregen 1815. nov. 13-án N. Péter és Horvátit Anna szülőktől. Félsz. 1840. aug. 4-én. Káplán volt Letenyén (1840. nov.—dec.), Nyőgérben (1841. jan.—1842. okt.), Egervölgyén (1842. okt.—1844. aug.), Salomvárott (1844. aug.—

1847. ápr.), Kaidon (1847. május—1848. febr.), Vasszentmihályon 1848. febr. 26-tól. A szabadságharc folyamán elhagyta állomását s a szabadságharcba indult, úgy látszik azonban, hogy nem jutott el oda (P. L. 1851. n. 354, 387.). 1851. jan.-tói 1852. márc.-ig Nován, 1852. jún.-tól 1853. máj.-ig Nagylengyelen, 1853. jún.-tól 1861-ig Csesztregen, 1861. júl.-tól 1863-ig Söjtörön káplánkodott. 1863 nyarán elnyerte a söjtöri plébániát és ott munkálkodott 1887. márc.

16-án beköv. haláláig.

896. Nagy János dr.

Sz. Szombathelyen 1809. márc. 30-án N. Antal és Török Klára szülőktől A filozófiát mint kisszeminarista Szombathelyen, a teológiát a pesti egyetemen végezte. Félsz. 1832. aug. 27-én. Káplán volt Baltavárott (1832. okt. 1.—1833. márc. 1.), Vasszentmihályon (1833. márc.—1836. jan.). Mint káplánt érte 1833-ban a kitüntetés, hogy a M. T. Akadémia tagjává választotta. 1835-ben teol. doktorátust szerzett, s a köv. évben a szeminárium prefektusává, a káptalan karkáplánjává nevezte ki Bőle püspök. 1837-től kezdve a szemináriumban a hazai jogot, 1839-től a keleti nyelveket és a szentírástudományt tanította. Zala megye 1840-ben, Vas megye 1842-ben táblabírájává választotta. 1854-ben zsinati vizsgáló, 1855-ben szentszéki házasságvédő, 1860-ban szentszéki ülnök, 1871- ben kanonok, 1872-ben sz. Benedekről név. Borchi-i c. apát lett. Szabó püspök június 27-én benedikálta Lipovics István és Hőgyey István c. apátok közreműködésével. 1885. április 21-én mint olvasókanonok húnyt el.

285