Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

nyén (1798—1804), pléb. u. o. 1804-től 1808. ápr. 11-én beköv. haláláig.

Németül is beszélt. —1 P. C. 1806. p. 176, 193.

43. Barabás János.

Sz. Nagypösén 1797. aug. 4-én B. Mihály és Horváth Erzsébet földműves szülőktől. Félsz. 1820. szept. 3-án. Káplán volt Dozmaton (1820. okt.—1821. júl.), adm. Náraiban (1821. aug.—okt.), káplán Szentléránton (1821. nov.—1824. május), id. adm. u. o. (1824. jún.—1825. febr.), káplán Kőszegen (1825. márc.—szept.), Sárvárott (1825. szept.—1826. dec.), Alsóságon (1827. jan.—júl.), Nyőgéren (1827. júl.— aug.), pléb. Rábakovácsiban 1827. aug.-tói 1861. márc. 3-án beköv. haláláig.

Közepesen beszélt németül is. — Vis. Can. Rábakovácsi, 1838. június 1.

44. Barabits János.

Sz. Körmenden 1763. márc. 26-án B. János és Pruker Borbála szülőktől. A teológiát Pozsonyban hallgatta. Félsz.

1789-ben. Káplán volt Pinkafőn (1790—94), betegsége miatt nyugdíjban élt Körmenden 10 évig (P. C. 1800. p. 82.), káplán volt Rábaszentmártonban (1804—6), helyi káplán Incéden 1812-től 1819-ig, majd ismét deficiens Körmenden 1840. szept. 27-én beköv. haláláig.

Németül is beszélt. — Vis. Can. Incéd, 1812. szept. 23.

45. Baranyay János.

Sz. Nagykamondon (Veszprém vm.) 1744 körül. A teológiát Győrött hallgatta. Félsz. 1770 körül. Id. adm. volt Mihályiban (Sopron vm.) negyedévig (1770), káplán Vámoscsaládon (1770—71), Szombathelyen (1771. ápr.—1773. febr.), pléb. Szőcén (1773. febr.—1779. szept.), pléb. Rábagyarmaton (1779. szept.—1782. szept.); 1782-ben Szily Söjtörre küldi, ami ellen B. a hgprímáshoz fellebbez (hgprímási levéltár fasc. 808 n. 56.); a prímás döntése szerint B.-nak Rábagyarmattal egyenlő, vagy jobb beneficiumot kell kapnia. B. azonban Söjtörön marad, kezdetben kedve ellenére (v. ö. Szily levelét B.-hoz 1784. nov. 10. és P. C. 1791. p. 453.) később sorsába beletörődve. Elhúnyt Söjtörön 1816. okt.

21-én.

23