Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

füzesen (1820—24), pléb. Lődösön (1824—27), pléb. Öri­­szentmártonban 1827-től 1831. június 22-én beköv. haláláig. Németül is beszélt. — P. C. 1831. n. 434. 717. Kukorácz István. Sz. Nemeshollóson 1902. febr. 16-án K. Lajos és Bara­bás Mária földműves szülőktől. Félsz. 1926. június 20-án. Káplán volt Szepetneken (1926. júl.—1927. aug.), Egervárott (1927. aug.—1928. május), Letenyén (1928. május—1930. január), az újonnan felállított tótszerdahelyi kurácia első lelkipásztora 1930. január 29. óta. Horvátul is ért. 718. Kulcsár István. Sz. Zalaegerszegen 1910. január 9-én K. Gyula főgimn. tanár és Folly Katalin szülőktől. Teol. tanulmányait mint a közp. papnevelde növendéke a budapesti egyetemen végezte. Félsz. 1933. jún. 25-én. Nevelő volt Szilvásváradon Pallaviciní őrgróf családjánál (1933. szept.—1934. jún.), káplán Feiső­­szemenyén (1934. júl.—okt.), adm. u. o. 1934. okt. 21. óta, 719. Kultsár György. Sz. Nemesvisen (Sopron vm.) 1766 körül. A teológiát a pozsonyi ált. szemináriumban hallgatta. Félsz. 1790. aug. 24-én. Káplán volt Apátistvánfalván (1790—91), Szent­­györgyvöJgyén (1791—92), Pákán (1792—93), adm. Egy­­házashetyén (1793. nov.—1797. júl.), pléb. Rábakovácsiban (1797. júl.--1825. aug.). 1825-ben nyugalomba ment, Szom­bathelyen lakott, 1830-tól a deficientia lakója volt s itt halt meg 1835. okt. 27-én. Vis. Can. Rábakovácsi, 1815. május 1. — P. C. 1835. n. 680. 720. Kun Vilmos. Sz. Budapesten 1860. okt. 13-án. Félsz. 1884. május 18-án. Káplán volt Vasvörösvárott (1884—85), Kőszegen (1885. aug.—1887. szept.), Rohoncon (1887—89), hittanár a felsőlövői ág. ev. intézeteknél (1889—94), káplán Pörgő­­lényben (1894. június—1895. december), adm. Kúpfalván (1895. jan.—1896. aug.), káplán Rábaszentmártonban (1896 —1897), Incéden (1897—1900), hittanár a zalaegerszegi áll. 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom