Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

teltetett pappá 1763-ban. Káplán volt Bánokszentgyörgyön (1763—68), Pákán (1768—70), pléb. Felsőszem enyén 1770-től 1799. június 3-án beköv. haláláig.

A felsőszemenyei templomra 100 frtot hagyott, szőlőhegyét pedig eladatta s árát szentmise-stipendiumokra fordíthatta. Beszélt vendül és horvátul is. — Vis. Can. Felsőszemenye, 1778. május 21. — P. L. k. i. 1788. febr. 12. — P. C. 1795. p. 285—286; 1799. p. 122.

636. Kolonics Ádám.

Sz. Győrött 1731 körül. A teológiát a veszprémi szemináriumban hallgatta, a veszprémi egyházmegye titulusára szenteltetett pappá 1754-ben. Káplán volt Veszprémben 8 hónapig, adm. Lovason (Balaton melett) 9 hónapig, adm. Káptalanfán 21 évig és 3 hónapig, pléb. Boncódföldén 1777 júniusától 1778. okt.-ig, pléb. őrihodoson 1778. okt.-tól 1784. márc. 24-én beköv. haláláig.

Vis. Can. Boaicódlfölde, 1778. aug. 31. — Németül is beszélt.

*Kolonics Kálmán 1. Kisfaludy Kálmán.

637. Kolosváry Imre Elek.

Sz. Pápán 1776. júl. 15-én K. Ferenc és Hamar Katalin nemes szülőktől. Félsz. 1800-ban. Káplán volt Kámban (1800. jún.—1803. május), pléb. Egyházasszecsődön (1803. május—1812. ápr.), pléb. Vasszentmihályon (1812. ápr.— 1838. febr.), pléb. Zalaegerszegen 1838. márc.-tól 1848. aug. 23-án beköv. haláláig. Mint vasszentmihályi plébános 1824- től Vas vármegye táblabírája, 1830-tól a körmendi kér. esperese, s a nemzeti iskolák tanfelügyelője volt. Mint zalaegerszegi pléb. a zalaegerszegi kér. esperese és tanfelügyelője, 1840-től Zala megye táblabírája volt. Balassa püspök 1847. nov. 22-én benedikálta c. apáttá (S. Demetrii de Syrmio).

Németül is beszélt. Az inf.-k jeles, buzgó papnak mondják. —» Vis. Can. Vasszentmihály, 1813. május 13 és 1831. május 29.

638. Koncz György.

Sz. Szombathelyen 1807. dec. 3-án Kantz (sic!) Mihály és Svább Anna szülőktől. Félsz. 1831. okt. 18-án. Káplán volt Pecölben (1831. okt.—1832. márc.), adm. Kemenesszentmártonban (1832—33), Nyőgéren (1833—34), Hosszúperesztegen (1834. szept.-—1849. febr.), plébh. öriszentpéteren (1849.

203