Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)
Irodalom - Rövidítések
1896. aug.), Pusztamagyaródon (1896. aug.—okt.), Kemenesmihályfán (1896. okt.-—1902. júl.), Alsólendván (1902. júl.—-1905. aug.), plébh. Nagyrákoson (1905. aug.—1909. máj.), pléb. u. o. 1909. május óta. 418. Hemeczperger Antal. Sz. Berkiben (Somogy megye) 1745 körül. A teológiát Győrött hallgatta. Félsz. 1771-ben. Káplán volt Devecserben 10 hónapig, Tatán 1 évig, Pázmándon 2 évig, Mocsán 1 évig és 2 hónapig, Sárvárott 1 7« évig (1777—78), Nagyrákoson plébános volt 572 évig (1778. május—1783. szept.), 1783 őszén elnyerte a kemenesmihályfai plébániát és ott munkálkodott 1795. márc. 29-én beköv. haláláig. Vis. Can. Nagyrákos, 1779. május 12. — Németül is beszélt. — P. C. 1795. p. 394. 419. Hengge Alajos. Sz. Gyepüfüzesen 1835. márc. 25-én H. János és Engelbrechtsmüller Franciska szülőktől. Atyja Erdődy György gróf tiszttartója volt. A teológiát mint pazmanita Bécsben hallgatta. Félsz. 1858. júl. 22-én. Káplán volt Nagyszentmihályon (1858. aug.—szept.), Kőszegen (1858. okt.—1860. ápr.), nevelő Gyepüfüzesen a gróf Erdődy családnál (1860. máj.— 1862. okt.), pléb. Pinkamiskén (1862. okt.—1887. nov.). 1872-ben a vasmegyei iskolatanács, 1874-ben a közp. választmány, 1875-ben a kataszterbizottság tagjává választották, 1879-ben csatári javadalmas apát lett. 1887. nov.-ben Budapesten eltűnt, bizonyára bűnténynek esett áldozatul, amelyet mindezideig nem sikerült felderíteni. Németül, franciául és angolul is beszélt. —• P. L. k. i. 1887. n. 3121; 1888. n. 117, 435, 448. — Sz. E. T. II. 353. 1. 420. Henits György. Sz. Horvátnádalján 1767. dec. 13-án H. Miklós és Anna szülőktől. A teológiát Pozsonyban és Szombathelyen hallgatta. Félsz. 1791. aug. 28-án. Káplán volt Bántornyán (1791 —94), Alsólendván (1794-—1800), Tótszentmártónban (1801 —1802), pléb. Tömördön 1802. jún.-tól 1803. jún.-ig, pléb. Nagypösén 1803. jún. 29-től 1808. ápr. 21-én beköv. haláláig. Horvátul és németül is beszélt. 138
