Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

3.), Iváncon (1881. ápr. 3.—1882. szept. 12.), pléb. u. o, (1882. szept. 12.—1895. dec. 31.), adm. Milejben (1896. jan, 1.—1910.), pléb. u. o. (1910—1931. okt. 31.). 1931. nov. 1, óta nyugalomban él Rózsásszegen. 1910-től 1913-ig a novai kerület esperese volt.

Közepesen beszél németül.

347. Gráhovetz Ferenc.

Sz. Nagykanizsán 1750 körül. A teológiát Zágrábban hallgatta. Félsz. 1775 körül. Káplán volt Preszekán (Horvátországban) 10 hónapig, Szepetneken 15 hónapig, Bántornyán 2 évig, Rábakethelyen 2 évig, Tótszentmártonban félévig, Muraszombaton 31U évig, pléb. Bagonyán 1784-től 1790-igr amikor nyugalomba ment. Szepetneken élt ezután; 1793, márc. 11-én hányt el.

Horvátul, vendül és közepesen németül is beszélt. — Vis. Can. Tótszentmárton, 1778. május 24—^25 és Muraszombat, 1778. szept. 7—8, — P. C. 1793. p. 467—68, 536.

348. Grandits Péter.

A sopronmegyei Veszkény plébánosa volt 1772-ig, amikor plébániájáról lemondott és Scliilson báróék vassurányi kastélyában lett udvari káplán. Mint ilyen hányt el 1797, rnárc. 29-én.

P. C. 1797. p. 83.

349. Granecker György.

Sz. Váton 1787. ápr. 8-án Graneker (sic!) Pál és Szigethi Marianna szülőktől. Félsz. 1810. dec. 9-én. Káplán volt Ölbőn (1810. dec.—1814. aug.), közben kisegítő Salomvárott (1811, dec.—1812. máj.), pléb. Kemenesszentmártonban (1814, aug.—1825. szept.), pléb. Kemenesmihályfán (1825. szept, —1828), pléb. Alsóbagodon 1828-tól 1854. május 17-én beköv. haláláig. Zala megye 1837-ben táblabírájává választotta.

Németül is beszélt. — Vis. Can. Alsóbagod, 1830. jún. 21.

350. Gregor Péter.

Sz. Bántornyán 1750 körül. A teológiát Zágrábban hallgatta. Félsz. 1773 körül Bornemissza Antal (alias Sztolnekovits) zágrábi alispán asztalának címére. Káplán volt Babolcsán 2 évig, Bántornyán 6 évig, pléb. Szepetneken 1781. aug.~

118