Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

giát Szombathelyen (1906—7) és Innsbruckban (1907—12} végezte. Innsbruckban avatták a teol. doktorává 1914-ben. Félsz. 1912. júl. 26-án Innsbruckban Egger Ferenc brixeni liercegpüspök által. Káplán volt Királyfalván (1912. aug.—

1913. okt.), a dogmatika és filozófia h. tanára a szem.-ban (1913. okt.—1914. júl.), hittanár a zalaegerszegi áll. gimn.ban s egyben a Tüttősy-féle alapítvány lelkésze (1914. aug.—

1917. jan.), püspöki szertartó és levéltáros (1917. jan.—

1918. júl.), a dogmatika tanára a szem.-ban 1917. szept. 1. óta. 1917-től 1925-ig a filozófiát is tanította. Az 1918/19. tanévben a kisszeminárium növendékeinek prefektusa volt.

1917—19. években a szentszéki jegyzői teendőket végezte. Az 1919/20. tanévben a szeminárium működése ideiglenesen be lévén szüntetve, hitoktató volt a szombathelyi elemi iskoláknál (1919. szept.—okt.), majd káplán Táplánfán (1919. okt. —1920. szept.), 1920. szept. óta a szem. aligazgatója. 1921. szept. óta tagja az egyházmegyei tanítók fegyelmi tanácsának és az önálló lelkipásztorkodásra képesítő vizsgálóbizottságnak; 1922 májusában a püspöki szentszéki bíróságnál a rendi és házassági kötelék védőjévé, 1924. dec. 24-én szentszéki bíróvá, 1927. dec. 7-én a „Herzan-könyvtár“, a „Püspöki-könyvtár“ és a „Papneveldei-könyvtár“ igazgatójává, 1932. febr.-ban pápai t. kamarássá, 1934. szept.-ben az egyházmegyei Vigilantia-bizottság tagjává neveztetett ki. 1935. márc.-ban a budapesti egyetem hittudományi kara bekebelezett doktorrá választotta.

1920 óta elnöke a Szent Vince Egyesületnek; 1926-ban az országos egyházművészeti bizottság vasmegyei képviselőjévé, 1931. jún.-ban az egyházmegyei egyházművészeti bizottság előadójává, 1930. márc. 12-én a Papi Kölcsönkönyvtár igazgatójává neveztetett ki. Az 1931—32. tanévben tanulmányi szabadságot kapott, melynek első félévében a győri, esztergomi, egri és budapesti levéltáraknak, 1932. febr. 10-től jún. 10-ig mint >a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja a római levéltáraknak egyházmegyénkre vonatkozó anyagát gyűjtötte.

Cikkeket írt a Kát. Lexikonba, a Vasvármegyébe, az Egyházi Lapokba („Memoria abolitae Societatis Jesu“ 1931. nov.), az Irodalomtörténeti Közleményekbe (Batsányi és Bitnicz levelezése“ 1932. I. f., „Bessenyei S. levele Szilyhez“ 1932. II. f.) és a Győri Szemlébe („Szily J. és Molnár J. levelezése“ 1932. 4—6. és „Kisfaludy S. kiadatlan levelei“ 1933. évf.). Beszél németül, ért franciául és olaszul is.

322. Geiszlinger Béla.

Sz. Rábasömjénben 1877. aug. 12-én G. Jakab néptanító és Ágoston Anna szülőktől. Félsz. 1899. dec. 25-én.

110