Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VII. Füssy Tamás: Szabó Imre
1838 decemberében az elhúnyt gróf Zichy József cs. kir. kamarás fölött nagy főúri közönség előtt Nágocson gyászbeszédet tartott. Veszprémben ,,a veszprémi papnevelő házban tanulmányigazgató“, mint akkor nevét aláírta, a magyar egyházirodalom művelésében mindig nagyobb és nagyobb tevékenységet fejtett ki. A Szaniszló Ferenc által szerkesztett ,,Religio és Nevelésiben gyakran jelentek meg dolgozatai prózában és versben. 1842-ben Pesten Hartleben kiadásában németből fordított munkája jelent meg ilyen címmel: „Emilia vagy az elvált házasság“, melyről a „Religio és Nevelés“ így nyilatkozott: ,,Az egyházi szónoklatáról s más vegyes irományairól is jeleshírü Szabó Imre ebben az érdekes vallási regényben sajátságos szép magyarsággal fejtegeti az eredeti német után az okokat, mért tagadja meg az egyház szent áldását oly házasságtól, melyben a katolikus fél anyaszentegyháza iidvszereinek tettleges megvetésével gyermekeit az igaz anyaszentegybáztól, azokat egyszersmind az igaz kát. hittől stb . . megfosztja.“ Mint író és költő ekkor már olyan tekintélyben állott paptársai előtt, hogy Kopácsy Józsefnek prímássá, gróf Zichy Domokos rozsnyói püspöknek veszprémi püspökké történt kinevezésekor az egyházmegye megbízásából mindkét esetben az alkalmi verset Szabó készítette. 1842. október 29-én a veszprémi szeminárium aligazgatója lett. Még ugyanabban az esztendőben több fiatal írótársával egyesült abból a célból, hogy az ártatlanul gyönyörködni, épületesen okulni, vallásilag művelődni akarók kezébe olyan zsebkönyvet adjon, mely nélkülözhetőkké tegye azon „honi irodalmunk gazdagon viruló mezején nem csekély számmal megjelent munkákat, melyek hol silányságuk, hol nem a legjobb irányú szellemük miatt az olvasó elméjét és szívét vagy üresen hagyják vagy tévutakra csábítják“, — olyan zsebkönyvet, „melyet hölgyeink tiszta és ártatlan gyönyörrel olvasva, abból a vallástiszteletnek, szilárd erényességnek, haza- és nemzetiséghez hő ragaszkodásnak tiszta és alapos elveit meríthessék és általán a nőnemre sokoldalú s az egész nemzet boldogítására, főleg a nevelés által nagy hatályú rendeltetését s ebből eredő kötelességeit különféle példákban, beszélvekben . . . megismertesse.“ 85
