Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VII. Füssy Tamás: Szabó Imre

mics Izidor „Egyháztár“-ának szorgalmas munkatársát, Imrének a szentírástudományokból tanárát.

Fiatal levitánk tehát buzdító példáknak, jeles tanároknak és nevelőknek nem volt hiányában. Nem is maradtak rá hatás nélkül. Püspöke a kitűnő szorgalmú növendéket, aki az iskola év végén a négy alsóbb rendet már fölvette, az 1832/33-i tanévre, mely akkor novemberben kezdődött, a pesti központi papnevelőintézetbe küldötte.

Oly nagyratörő és kiváló tehetségű ifjúra, mint Szabó Imre, a főváros nagy varázserővel bírhatott. A nemzeti élet itt erőteljesebben éreztette hatását. A Magyar Tud. Akadémia, élén Teleki József elnökkel és Széchenyi István alelnökivel, munkálkodását csak nemrégen (1830) kezdte meg. Számos egyházi tagja volt. A tiszteletbeli tagok között Döme Károly pozsonyi, Kolosváry Sándor veszprémi kanonok, Kopácsy József veszprémi, Szepesy Ignác pécsi püspök. Rendes tagok a nyelvészeti osztályban: Horváth Endre pázmándi pap, Guzmics Izidor teol. tanár Pannonhalmán; a bölcsészeti osztályban: Imre János egri egyházmegyei áldozópap, az egyetemen bölcselet-tanár, Szilasy János szombathelyi egyházmegyei áldozópap, akkor teol. tanár Szombathelyen. A matematikai osztályban Bitnicz Lajos szombathely-egyházmegyei áldozópap, a mennyiségtan tanára a szombathelyi líceumban. Levelező tagok: Czuczor Gergely O. S. B. áldozópap, a retorika tanára Komáromban, Dohovics Vazul munkácsi plébános, Szalay Imre szombathelyi-egyházmegyei áldozópap, az egyetemen teol. tanár, Szeder Fábián O. S. B. áldozópap, bölcs, tanár Pannonhalmán.

A hírlapirodalom is szárnyra emelkedett. A vidéken, nevezetesen Veszprémben Horváth János az „Egyházi értekezések“^ már 1820-ban megindította, de a fővárosnak eddig nem volt egyházi lapja. Az elsőt Kovács Mátyás egri egyházmegyei áldozópap, az egyetemen a dogmatika tanára „Egyházi folyóírás“ cím alatt 1832-ben indította meg. A következő évben folytatta Osvalcl Ferenc esztergom-egyházmegyei áldozópap, az egyetemen szintén dogmatikus tanár. Ez a vállalat azonban csak öt évfolyamra szaporodott, míg a Guzmics Izidor által Bakonybélben, távol a központtól és nyomdától megindított „Egyházi Tár“ szerkesztőjének 1839-ben bekövetkezett haláláig fenntartotta magát.

77