Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Ötödik rész: Dr. Boda János: A rk. iskolaügy fejlődése

Ilyen templom és papiak mellett a sövényből font dűlőiéiben lévő iskola egészen stílszerű.

E szomorú állapotok láttára ott a helyszínén s uralkodása legelső évében elrendeli Szily, hogy mind a plébániát, mind az iskolát mielőbb Letenyére kell áthelyezni.1)

Mindehhez teljesség kedvéért hozzáadhatnám Somogy és Bőle püspökök látogatásainak jegyzőkönyveit és bemutathatnám a Szily alatt megkezdett nagy kultúrális fellendülésnek a szomorú politikai és gazdasági viszonyok ellenére is folyton emelkedő útját egészen a mai Szombathelyig, a mai Sárvár, Kőszeg, Körmend, Zalaegerszeg, Páka és Letenyéig.

Nem akarom ezzel azt mondani, mert nem lenne helyes, nem volna igaz, hogy ez a nagy eredmény egyedül a szombathelyi püspökség, a szombathelyi egyházmegye alapításának s munkájának az eredménye s érdeme.

Tudjuk nagyon jól, hogy főleg 1868. óta, a magyar állam részről is nagyon sok történt az iskola-ügy és közoktatás terén.

Hálásan ismerjük el azt is, hogy az utolsó néhány évben a magyar kultuszkormány is ráeszmélt végre arra a nagy kötelességére, hogy a hazánkban hitvallásos alapon fejlődött iskola-ügyet, mint amely hosszú évszázadokon át úgyszólván egyedüli ments-vára és terjesztő-fenntartója volt a keresztény magyar kultúrának, szintén felkarolja és hatékonyabban támogassa.

De, hogy ezek az iskolák évszázadokon át fennmaradhattak, nagy nemzeti hivatást teljesíthettek, ezt elsősorban az egyháznak, itt nálunk a 150 eszendős egyházmegyének is köszönhetjük.

0 Letenyén ma 4 tanteremben 7 tanerő 528 rk. elemi iskolást oktat.

M*

483