Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
Kopcsándy Sándor született Söptén 1862. szeptember 1-én György és Tímár Terézia szülőktől. A gimn. alsó osztályait Kőszegen, az V—VI. osztályt Győrött, a VII—VIII. osztályt pedig Szombathelyen végezte, itt tett érettségit is. A szombathelyi szemináriumnak lett növendéke és 1886. július 14-én szentelték pappá. Először Alsólendván volt káplán, 1887-ben Bántornyán, 1889-ben Zalaegerszegen, 1892-ben adminisztrátor lett Szarvaskenden, 1894-től kezdve pedig ugyanitt plébános. 1908-ban a vasvári esperesi kerület esperesévé lett. 1915- ben a nagygencsi plébániát nyerte el és szentszéki tanácsosi kinevezést is kapott. 1918-tól kezdve a kőszegi esperesi kerületben lett esperes, 1926-ban pedig a vasvár-szombathelyi székeskáptalannak lett tiszteletbeli kanonokja.1) A forradalom áldásaival május hó második felében ismerkedett meg. A vasmegyei falvak lakosságát ez időtájt nagy izgalomba hozta a vörösök egy rendelete, mely a lótulajdonosokat arra kötelezte, hogy lovaikat a vörös hadsereg rendelkezésére bocsássák. A rendelet mindenütt kiírta a lósorozást. Ez a lósorozás azonban majdnem teljesen meghiúsult a gazdák ellenállásán, kik a kiírt szemlére vagy egyáltalán meg sem jelentek, vagy pedig, ha megjelentek, lovaikat otthon hagyták és a kiküldött lósorozó bizottságnak rövidesen tudomására hozták, hogy lovaikat nem hajlandók a vörös hadsereg rendelkezésére bocsátani. Akárhányszor a lósorozás következményekép véres verekedések is voltak, melyben a helyi direktórium és a bizottsági tagok húzták rendesen a rövidebbet, mint pl. Kajdon és Táplánfán. Fokozta az elkeseredést, hogy a megváltási árat a bizottság rendesen fehér pénzzel volt csak hajlandó kiegyenlíteni, ami a falusiak ellenállását csak még inkább fokozta, minthogy jól ismerték a fehér pénz vásárló erejének teljes hiányát.2) A vallásos életbe való oktalan beavatkozást jelentette a tanácskormány álláspontja ,,a vallás magánügy“ sokat hangoztatott elvével, melynek logikus folyamánya volt a vakhír, hogy a kommun kisajátítja és szocializálja a templomokat. Ezek az előzmények voltak okai, hogy május hó 28-án Pünkösd előnapján Nagvgencs V. V. ö. Deme—Keleti: Az ellenforradalom Vasvármegyében és Szombathelyen. Szombathely, Martineum, 1920. 40., 48., 84., 145. 1. 9 L. Schematismus 1929. 122. 1. 2) Kopcsándy személyes közlése. 30* 467
