Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag

Kyd Thea és Jean vállalták a jólelkű répceszentgyörgyi aszszonyok támogatásával, kik főpásztoruk és földesuruk szándékát megértve, áldozatkész szívvel segítettek a betegek ellátásának nehéz munkájában. A sokszor zsúfolásig megtelt tartalékkórházban az egyházmegye két-két papnövendéke és egy hivatásos vöröskeresztes ápolónővér teljesítettek még szolgálatot. Az ápolás e kórházban nemcsak gyógyítást, de felruházást is jelentett, így mindjárt a megnyitáskor a kastély jólelkű főúri hölgyei nem kevesebb mint 240 drb. fehérneműt bocsátottak a lerongyolódott vitézek rendelkezésére, amit gróf Széchenyi Gáborné Hegyfaluból még 80 drb. inggel, a falubeli asszonyok pedig más szükséges ruhadarabokkal szaporítottak.

A kórház élete nemcsak a háború első hónapjainak fellángolása idejére terjedt, hanem mindaddig, amíg a répceszentgyörgyi gazdaság házikezelésből 1916. november 1-vel a büki cukorgyár bérletébe nem került. 1916. október 15-én a változott gazdasági helyzet miatt a megyéspüspök kénytelen volt kórházát feloszlatni.1)

A kórház gazdag felszerelését a Fehér Kereszt Egyesület szombathelyi gyermekkórháza tulajdonába engedte át. A kórház 25 hónapi fennállása alatt 539 beteg és sebesült katonát kezelt, 1914-ben felvétetett 157, 1915-ben 172, 1916-ban 210 beteg. A kórházban nyújtott ápolás akkor bontakozik ki előttünk igazi nagyságban, ha figyelembe vesszük az ápolási napok rendkívül nagy számát. 1914. szeptember 15-től december 31-ig 157 katona részesült 3325 napi ápolásban.

1915. január 1-től december 31-ig pedig 183 katona (az 1914 évről maradt 11 ápoltat is ideszámítva) 7224 napi ápolásban. Az 1916. évre a kórház adatai nem voltak ily pontosan megállapíthatók, mert csak január 1-től január 30-ig és augusztus 21-től szeptember 30-ig tartalmazzák a sebesültek kilépési napját. E két hónapban az 1915. évről a kórház állományában ápolt 16 vitézzel együtt 80 beteg részesült 1366 napi ápolás jótéteményében, ezenkívül azonban még 146 sebesült részesült rövidebb-hosszabb, ma már meg nem állapítható tartamú kezelésben. Átlag 20 napi ápolási időt véve alapul, ezek ápolási napjai 2920-at tennének ki, tehát 1916.

‘) L. Szombathelyi Újság 1916. november 3.

450