Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VI. Dr. Kappel János: Szenczy Ferenc
járta be és a hívőket a bérmálás szentsége feladásával a hitben meg is erősítette . . . Már 23 éve múlt el, hogy a főpásztor híveit meg nem látogatta . . . Salomváron, Egerszegen, Nován, Pákán, Bánokszentgyörgyön, Tótszentmártonban, Letenyén, Alsólendván, Szentgyörgyvölgyén, Csesztregen állomásokat tartván, körmenetben sietett a nép a felkelő nap hajnalával főpásztorát felkeresni; gyermekek és aggastyánok borultak a főpásztor lábaihoz, hogy a hitben megerősítő malasztot kezei által felvehessék. Püspökünk semmi fáradságot nem sajnálva, legnagyobb türelemmel apostolkodott összesereglett hívei között; a sokaság nem ijesztette őt, éhség nem lankasztotta, a nap heve nem tartóztatta, az este nem akadályozta.“ Elsőnek kelt és már 6 órakor várta a hívőket; ha elegendő számú hallgatóság gyűlt össze, beszédet intézett hozzájuk. Beszélt a hit szükségességéről, különösen a nép között található rossz szokásokról, az uralkodó bűnökről. „Nemcsak a templomban szokta beszédét tartani, hanem ahol népet talált, melyet az apostoli szavak méltó elfogadására késznek és hajlandónak vélt, mindenütt alkalmazta főpásztori oktatásait.“ Közel 20.000 embert bérmált meg a fentemlített kerületekben.1) Október 12-én Kőszegen találjuk titkárával, Kopsz Jánossal, azon díszes síremléknek a leleplezésén, amelyet a kormány az ottani temetőben állíttatott azon 42 horvát határőrvidéki katonának emlékezetére, akiket 1848. október 12-én a felbőszült nép a város piacán kegyetlenül lemészárolt. Ezen ünnepségen megjelentek Jellachich József horvát bán,. Montenuovo, Alleman generálisok, Privitzer kerületi főispán. Szenczy püspök a temető kápolnájában gyászistentiszteletet tartott és megáldotta az „öntöttvasból készült emléket, mely felett egy búsan nyugvó oroszlán“ pihen. Utána az emlékműnél Kopsz Jánosnak német beszéde következett, mely nagy hatást váltott ki, az elérzékenyülés könnyei peregtek még a legvitézebb katonának arcáról is.2) Nagy érdeme Szenczvnek, hogy uralkodása kezdetén az egyházi vagyon biztosabb és célszerűbb kezelésére több utasítást adott ki. így 1854. május 9-én kiadta „az egyházi férfiak ‘) U. o. 2) „Religio“ 1853. II. évf. 49. sz. 390. 1. 38
