Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Negyedik rész: Adatok a Szombathely-egyházmegyei papság működésére vonatkozólag
cum e mathesi et geometria practica. Sabariae, 1820. Pest, 1825 és 1872. — De religionis et philosophiae relatione mutua. Sabariae, 1822. Legnagyobb sikert az 1827-ben megjelent szakmunkája: „Magyar nyelvbeli előadás tudománya“ aratta. 1847-ben már harmadszor átdolgozva adta ki. Még a késői kritika is elismeréssel adózik: „Bitnicz Lajos oly kitűnő munkát írt nyelvünkről, hogy hasonló tömörséggel, az esztétika és logika oly szerencsés szerepével vagy félszázadig egy ily tárgyú könyvünk sem dicsekedhetett.“ (Katii. Magyarország. 1900.) — Magyar nyelvbeli figyelmező. Pest, 1827. Nagyon sokat dolgozott folyóiratokban. Tudományos Gyűjtemény 1817. VIII., 1818. IX—X., 1819. III. XII., 1820. X., 1821. III. VII. VIII., 1824. L, 1825. VI., 1828. IX., 1829. (fyot /vi c/l Bitnicz Lajos aláírása. III. számaiban megjelent cikkek közül hozzánk közelebbi vonatkozásban Nagy Józsefről, a líceumról és a Szombathelyen az 1817-es tűzvész után felásott régiségekről szólók érdemelnek külön is megemlítést. Jelent meg kb. 20 cikke a Közhasznú Ismeretek tárában, azután a Magyar Tudós Társaság Évkönyveiben, Muzárionban, Akadémiai Értesítőben, Irodalmi Őrben, Tudománytárban, Vasmegyei Lapokban, Vasmegyei Közlönyben, Magyar Múzeumban, Új Magyar Múzeumban (1859: Sz. Márton pp. szíiletéshelyéről). Kéziratban maradt Naplója, Egyetemes számtan, Egyetemes számtan elemei, Collectio Antiquitatum et nummorum, melyek a szombathelyi főgimnázium tanári könyvtárában vannak elhelyezve. Irodalmi működését tudományos körök is méltányolták. Magyar nyelvbeli előadás tudománya c. munkáját a Marczibányi-féle 400 forintos jutalommal díjazták. A Tudományos Akadémia alapszabályainak végleges megállapítására kiszemelt bizottság tagjává József nádor Bitniczet is kinevezte. Maga a Tudós Társaság is 1830-ban matematikai osztályában tagjai közé választotta. Majd mikor Biisching boroszlói pro-377
