Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Harmadik rész: Desics Ignác: A Vasvár-szombathelyi székeskáptalan története főbb vonásaiban

1348-ban a Csipkerek melletti Szemenye lesz káptalani birtok.

1353-ban a király megerősíti a káptalant a III. Bélától kapott Miiek és Sárcl birtokában.

A káptalan ilmici birtokáról már a XIV. században említés tétetik, amikor a káptalan és az Osl nemzetségből származó csávái Herford s Ferenc közt per volt folyamatban.

1383-ban és 1395-ben a Niczky-család Lipártot adományozza a káptalannak.1)

1401-ben Újlak kerül a káptalan kezébe, majd 1426-ban Koltát veszik meg 150 aranyon a vasvári kanonokok.

1445-ben a zuggói malom után 42 köböl gabona állapíttatik meg a káptalan számára. 1465-ben Ládon János sárvári várparancsnok mileki birtokát és malmát azzal a kötelezettséggel hagyja a káptalanra, hogy minden kedden egy csendes szentmisét mondjanak a szándékára.

1543- ban Mindszent és Csehi lesz káptalani birtok, 1550- ben Ferdinánd Miléken birtokot és egy kétkerekű malmot adományoz; 1566-ban Oláh Miklós kancellár, esztergomi prímás a esipkereki pusztát adja a vasvári kanonokoknak nyolc jobbágy-telekkel.

1544- ben Monyorókeréki Erdődy Péter végrendeletében a káptalanra hagyja a káptalan nála 100 frt.-ért zálogban levő birtokát Csipkereken és a nála zálogban volt (100 frt.ért) néhai szenterzsébeti Therjék László Salamonvári s a (302 frt.-ért) zálogban volt néhai uki Uky András Ge\vcz-i birtokát, minek fejében a káptalan tartozik minden vasárnap egy énekes szentmisét mondani a Szentháromság tiszteletére.2) *)

*) Niczky Ferenc és János azzal a feltétellel adták a káptalannak a lipárti birtokot, hogy a káptalan a Niczky-család élő és elhalt tagjaiért naponta egy énekes és egy csendes szentmisét mondjon el sz. Dorottya oltáránál. 1723-ban a család beleegyezésével és a győri püspök jóváhagyásával egy csendes szentmisére változtatták át e kötelezettséget. A szombathelyi székesegyházban ma is naponkint elmondják eme u. n. „Niczkyánum“-ot.

s) Egyh. Emi. IV. 395. 1. —• Itt említünk meg néhány más a káptalan birtokügyeivel kapcsolatos okiratot: 1539-ben a király elrendeli a vasvári káptalan egy birtokának visszaadását, melyet Fyersth-i Móric (Mauritius de Fyersth) elbirtokolt. (Egyh. Emi. III. 403.) — 1543-ban a vasvári káptalan pörli néhai Ostfi László örököseit, mert O. László 1529-ben átvett tőlük 41/s mázsa égett harangokból való ércet, hogy majd öntet a káptalannak harangot,, de semmi sürgetésre nem teljesítette. (Egyh. Emi. IV. 198.) — A kápt. birtokaira vonatkozó szövegek e helyeken is: Egyh. Emi. V. 8—10, V. 255, V. 269—71, IV. 372, IV. 415, IV. 146, Zala II. 371, Sopronm. II. 24.

306