Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története

A kispapok nagy kegyeletben tartották elhunyt szentéletű püspökük emlékét. Október 18-án séta után a kriptába mentek és ott imádkoztak érte. Október 21-én a Szent Ágoston Egyesület rendkívüli ülést tartott emlékére. Ezen elhatározták, hogy a megboldogultnak kedves emlékére ezentúl egymást „Carissime“-nek fogják szólítani s évente enilékbeszédre pályázatot fognak hirdetni.

Iustitiam coluit iustusque moriebatur,

Praemia iusti tenet summi Paterna Dei.

(Tóth József dr.)

9. A SZEMINÁRIUM ISTVÁN VILMOS ALATT.

A Hidasy halálát követő egy éves interregnum alatt történt néhány feljegyzést érdemlő esemény a szemináriumban.1)

1900. december 18-án a rektor beszünteti a „Magyar Állam“ járatását néppártellenes és felháborítóan egyházellenes cikkei miatt.

1901. február 24-én sok szó esett Szombathelyen arról, hogy merénylet készül a székesegyház ellen; fel akarják robbantani. A rendőrség résen állt.

Március 23-án táviratilag köszöntik kispapjaink a budapesti egyetemi ifjúság fölkelőit, akik kiszögezték az egyetem tantermeiben a feszületet. „Magyarországnak ilyen hithű, jellemes, bátor intelligenciára van szüksége!“

Május 6-án Bonitz Ferenc jár Szombathelyen: az Alkotmány szerkesztője. A rektor ebédet ad tiszteletére.

Június 5-én viharágyút állítanak fel a szeminárium kertjében.

Szeptember 22-én nagy néppárti gyűlés van a vásártéren. Az összesereglett hat-hétezer ember lelkes éljenzése behallatszik a szemináriumba. „Egy Istenünk, egy királyunk, a néppárttól el nem állunk!“ Október 2-án kerül sor a választásokra. Sok pótszavazót a szeminárium ebédlőjében helyeznek el. A kispapok izgatottan lesik a szavazás eredményét. Az el- *)

*) L. KP. megfelelő helyein.

276