Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története

azon a napon, amikor próbaprédikációjukat tartották, az elöljárók asztalánál ebédeltek. Ezt a szokást Sághy rektor, mint régit újította föl.1)

VÁLTOZÁSOK.

Bőle korszakában több változás és lazulás áll be a szeminárium életrendjében.

Herzan szabályai még életben vannak ugyan, de már a dohányzást nem tilalmazzák, csak korlátozzák. A kispapok a korlátokat is gyakran áthágják s a rend után szimatoló elöljárók gyakran gyanúsan dohányszagúnak érzik a hálótermeket és az iskolákat. Dorgálásokkal akarják a rendet fenntartani. Sőt a rektor egyszer beköveteli az összes pipákat s megigéri, hogyha mégegyszer kihágások történnek, mind valamennyit összetöri.2)

Már nem volt meg a szétválasztás rendszere újoncok és idősebbek között. A tanári értekezletek mutuus amort és semmi praecellentiá-t követelnek.3)

Nagy változás volt a vakáció idejének előbbre hozása. Eddig az őszi hónapokban szünetelt a tanítás (szent.—okt.). Most a németek mintájára (1832) előrerukkol a szünidő egyelőre egy fél, később egy egész hónappal. A kispapok nem örültek az új rendszernek. Sajnálták a szép őszt, a vadászgatást és a pincézgetést. ,,Oh nos miseri — írja az assziszt. könyv szerzője elkésett rokoko stílusban — oh progenies nostra misera! Finis enim est gaudiorum in vindemiis, finis venationisque in vineis, finis laetitiarum in pincernis! Hoc suadebat stulte Germanus et sequebatur coece Hungarus.“4)

Megrövidült a lelkigyakorlatok ideje is.5) Azelőtt szabály szerint az iskolai évet nyolcnapos lelkigyakorlattal kezdték az újoncok, háromnapossal a többiek. 1833-tól kezdve csak az elsőévesek kapnak háromnapos exercitiumot, a többiek csak Veni Sancte-ra érkeznek meg. Viszont háromnapos lelkigyakorlaton vesznek részt mindnyájan karácsony előtt s így, mint az elöljárók a püspöknek kifejtették, az idősebbek *)

*) KP. 1836. november 2.

2) TP. 1831. május 7.

3) TP. 1836. október 2.

4) Assziszt. k. VII. 152.

®) KP. 1833. november.

213