Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)
Második rész: Dr. Székely László: A szombathelyi szeminárium története
állott, egymástól függönyökkel elválasztva. Négy nappali terem állt a növendékek rendelkezésére. Az ebédlőben Szent Anna képe mosolygott az étkezőkre ott, ahol ma az Utolsó vacsora festménye van. A tanítást eleinte az ebédlőben tartották, mert mind a négy tanfolyam együtt hallgatott. De már az 1799-es leltár beszámol a külön scholáról is, melyben Dorfmeister Szent Ágoston képe ragyogott a teológusok előtt. A pince is megtelt nyuli, szentmiklósi, somlói stb. borokkal. De nemcsak fehér falak, hanem okos, jóságos elöljárók is várták a belépőket. A ház rektora most már nem Dugovits, hanem Nagy József kanonok volt. A szeminárium első emeletén lakott, az elöljárókkal együtt étkezett s a jószág-kormányzáson kívül ő volt a házi fegyelem legfőbb őre is. Vicerektor Kéry Pál karkáplán volt. Külön prefektusi állás még nem volt kezdetben, azért ő adta elő a szeminárium szabályait is, melyeket Szily atyai bölcseséggel és gondossággal megszerkesztett. A teológiát négy tanár adta elő. Ezek, ha nem volt doktorátusuk, képesítő vizsgát tettek a szentszék előtt. A kispapok délelőtt is, délután is két-két előadáson vettek részt és pedig mindnyájan egy osztályban. Az összevont rendszer nehézségeit ügy igyekeztek kikerülni, hogy az év elején dogmatikából és biblikumból az alapvető dolgokat adták elő. így az elsőévesek alapot kaptak, a többiek pedig évről-évre ismételhették a legszükségesebb tudnivalókat.1) Egy tanárnak e szerint naponta csak egy órája volt. Kedd és csütörtök szünetnapok voltak. A dogmatikus tanár naponta 8—9-ig, a biblikus 9—10-ig, a másik dogmatikus 2—3-ig, az egyházjog és történet tanára 3—4-ig adott elő.1) A két dogmatikus és a biblikus tanárok négy évre oszthatták be anyagukat. A biblikum keretében a héber és görög nyelveket is tanították. De az egyházjogtanár két éven át a decretales-t, az apostoli konstituciókat s a magyar jogszokásokat adta elő; harmadik évben az egyháztörténelmet, negyedikben a morálist és egyházi szónoklattant.2) Ezeken kívül volt egy lelkiatya, spirituális is a házban. Ö naponta misézett a klerikusoknak, ünnepeken prédi- *) *) Bőle i. h. 2) Ezekre nézve v. ö. Szilynek 1790. júl. 2-án Budán kelt leiratát. Püsp. lev. I. állv. és szentszéki lev. I. sz. 183
