Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története II. 1777-1929 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1844 - 1929) - VIII. Dr. Tauber Sándor: Hidasy Kornél

örömmel sajátjából fedezte tekintélyes összeggel.1) Ami főpapi, de e mellett nemesen egyszerű háztartása kiadásain felül megmaradt, azt mind az egyház szellemének és törvényeinek megfelelően egyházi és egyházmegyei célokra fordította. Személyes szükségleteire a legkevesebbel heérte.

Nem engedte meg, hogy adományait a hírlapok közöljék. Elve volt: „Ne tudja balkezed, mit tesz a jobbik kezed.“ Valóban a szegények, árvák, nyomorgók jóságos atyja volt. Egyetlen cselekedetét se irányította és befolyásolta pillanatnyi szeszély, ötlet, önkénykedésre valló indulatosság, személyválogatás, hanem mindenben, mindenkor Isten szeretete és a lelkek java érdekében cselekedett. Hű és következetes maradt püspöki jelszavaihoz: caritate et virtute.

A nélkül, hogy a közéletnek, nevezetesen a politikai életnek az egyházat, hitet, erkölcsöt érintő vonatkozásaival szemben merev közönyt tanúsított volna, mégis előkelő tartózkodással viselkedett a politikai, közéleti, gyakorlati szereplés tekintetében. Mint főpásztor mindenkor a pártonkívüli, sőt pártokon felül emelkedő eszményi magaslaton állott. Papjait sem szívesen látta az akkori divatos liberális eszmeáramlatok medreiben haladó politikai élet terén, mert az ily szereplés leggyakrabban a papi, lelkipásztori belterjes működés rovására és hátrányára szokott lenni.

De mégsem zárkózott el légmentesen a politika elől, kiváltképen ha az egyház, a hit és erkölcsi élet érdeke volt kockára téve; ha olyan kérdések és problémák forogtak szőnyegen, melyek közvetlen, vagy közvetve magasabb egyházi és erkölcsi érdekekkel voltak kapcsolatosak.

Ilyen alkalmakkor is mindig teljesítette kötelességét. Az egyházpolitikai javaslatok tárgyalása idején, a kilencvenes évek elején külön főpásztori utasításban fejtette ki az egyház hitelvi és jogi álláspontját a polgári házassággal szemben. Az ekkor alakult néppártnak kifejezetten híve és pártfogója volt; azt erkölcsileg és anyagilag jelentős támogatásban részesítette.

Ez a cél és felfogás késztette arra, hogy a székeskáptalan közreműködésével, az egyházmegyei papság és hívek óhajának megfelelően 1895-ben megalapította az egyházmegyei könyvnyomdát és a „Szombathelyi Újságot“, amely a nép- *)

*) Hidasy Kornél 6843 forintot áldozott a székesegyház restaurálására. V. ö. I. F.: A szombathelyi székesegyház restaurálása. Szombathelyi Újság. 1897. nov. 7.

136