Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

püspöki palota belső udvarán, részben a palota északi oldalán lévő földszinti helyiségben helyezte el. A palota belső udvarán 12, nagyrészben jól konzervált feliratot s követ és 15 oszloptöredéket állíttatott fel.1) A földszinti nagyterem falaira a Szombathelyen talált műemlékeket és feliratokat festeti rekonstruált állapotban, megjelenítvén így — amenynyire a leletek alapján lehetséges volt — a római Sabariát.2) E termet, mely ma is a püspöki palota legszebb helyiségeinek egyike, Szabó Imre püspök 1872-ben használatra átengedte a Vasmegyei Régészeti Egyletnek. 1908-ban az említeti

Régiségtár.

(A püspöki palota földszinti nagytermében.)

egyesület új, tágasabb otthont nyert Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesiiletének és Múzeumának palotájában s ekkor került Szily archeológiái gyűjteménye a püspökvárból a Múzeum régiségtárába.

Szily nem elégedett meg a régiségek összegyűjtésével. A Szombathely történetére vonatkozó írásbeli emlékeket is egybegyüjtötte s meg akarta Íratni ezek alapján Szombathely történetét. Mint mindenkor, most is a legkiválóbb szakembert kereste fel; felkérte Schönvisner Istvánt, a magyar *)

*) Schönvisner alapos tudományos leírást ad róluk i. m.

2) „In der Salaterrena befinden sich die Zeichnungen aller Bruchsteine u. Inschriften, welche allhier ausgegraben worden und noch zu sehen sind, in proportionirter Grösse.“ Korabinsky: Geogr.-Hist.- u. Produkten-Lexikon v. Ungarn. Pressburg, 1786. S. 732. — Ugyanígy Schönvisner i. m. 379. I.

88