Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János
amelyekre még maguk a protestánsok sem tartanak igényt katolikus alattvalóikkal szemben . . . őfelsége kitért ezen s egyéb érvek ereje elől . . . hangsúlyozta, hogy ő engedelmes fia az egyháznak s hogy soha semmiféle törvényt nem tartana vissza s még kevésbbé akadályozná meg annak végrehajtását. Közben nem múlt el 15—20 nap s ellenfeleink meglepték Őfelségének igazán gyanútlan lelkét és szándékán kívül meggyaláztatták vele az Unigenitus bullát, mely nem annyira a szentszéknek, mint inkább az egyetemes egyháznak határozata . . . s kötelezi az egész katolikus világot . . . (Tanácsadói) szándékosan eltitkolták a Felség előtt, hogy az említett Unigenitus bullát elfogadta és elismerte a birodalomnak s az örökös tartományoknak valamennyi metropolitája ... hogy Bécsben is kihírdettetett, s XIV. Benedek kimondotta, hogy súlyos bűnt követ el mindenki, aki az említett bullával ellenkezésbe jön s azoktéd, akik ezt elismerten s nyilvánosan teszik, meg kell tagadni a szentségeket. . . Mindezek s egyéb dolgok ismeretlenek maradnak a Felség előtt s növeli a végzetszerűséget, hogy annyira el van halmozva az új kormánya által előterjesztett sokféle ügytől, hogy sem nyugalma, sem kedve nincs arra, hogy meghallgassa és megszívlelje jogos tiltakozásunkat. Meg van benne a félrevezetettségnek egy új fajtája is, az t. i., hogy minden tanácsot és felvilágosítást, mely tőlünk származik, gyanúsnak tart, mintha mi nem törekednénk másra, mint az ő tekintélyének lerombolására. Hihetetlen ez s mégis így van.“ „Egy ilv ritka képességű fejedelmet annyira ostromolnak és behálóznak anélkül, hogy észrevenné s olyan dolgokra veszik rá, amiket maga sem akar, anélkül, hogy gyanítaná csalódását; tényleg ő mindig ellene volt, amint most is ellene van a janzenisláknak s mindezideig nem tudja, hogy ő az egyedüli az uralkodétk közül, aki a legnagyobb győzelemre segítette őket, melyet 140 év folyamán sohasem remélhettek . .. Minden igyekezetünket arra kell irányítanunk, hogy alkalmas módon feltárjuk előtte a magunk s egyházunk aggodalmait s hogy rávegyük az ellenzett rendeletekre vonatkozó véleménye megváltoztatására . . .“ „Még sok más dolog van készülőben a püspöki szentszékek sérelmére . . . s általában nincs olyan dolog, amelyhez ne akarnának hozzányúlni. . „De nem akarom tovább szomorítani Méltóságodat. 50
