Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

Hefele tervei szerint felépítteti és Dorfmeister freskóival illusztráltatja a novai templomot.1)

1779. A következő 1779-ik év januárjában Zichy Ferenc gróf győri püspök felkérésére Győrött papokat szentel, március 14-én pedig Sopronban Judás Tádé apostol tiszteletére felszenteli a dominikánusok templomát.2)

Január 20-án nagy csapás éri Szilyt és székvárosát. „Három fertál egyre délután az Eöveges Teffler Ferencnél eredett tűz miatt a városban százbarmincbét ház, a Perint3) pedig (a zsidó és a czigán házán kívül) egyetlen hamuvá lett,“ — beszéli el a város jegyzőkönyve.4) Leégett a plébániaház is, melyet Kazó István, egykori szombathelyi plébános, későbbi pécsi nagyprépost és belgrádi vál. püspök 1713-ban a szombathelyi plébániára hagyományozott. Hajléktalanná lettek Szilynek a Perintentúli városrészben lakó jobbágyai. Szilyt mélységesen megrendítette híveinek szerencsétlensége, tőle telhetőleg segített rajtuk.

„Azt a fene tüzet, a melly koldussá tett,

Kenyér (Perint) vizén túl is hogy minden égetett,

Zápor könynyeivel Szily oltogatta,

Jajgató népének kintsét osztogatta.

Oh hányot segített ki a szegénységből!

Nem más; tsak irgalom tetszett a szeméből.. .“5)

Jobbágyai számára püspöki birtokán, Szombathelytől 4 km.-nyi távolságra új községet alapított, melyben az új telepeseknek Szily akarata szerint egyenlő volt mindenük. A széles úttest mindkét oldalán egyforma házak épültek egyenlő nagyságú udvarral, kerttel és földdel.6)

\

*) „Ecclesia Parochialis Novaiensis anno 1778. sumptibus per Exo. Cameram Regiam ex proventibus vacantis pro tunc Eppatus Weszprimiensis resolutis e duris materialibus aedificata ...“ Vis. Can. Parochiae Novaiensis die 25. Maii 1811. Piisp. lev. III. állv.

2) Liber Ordinatorum. 21. 1.

3) A Perintentúli városrész akkor még külön község volt s a Perint nevet viselte.

4) Extractus protocolli Oppidi Sabariensis circa incendia. Püsp. lev. III. sz. 7. f.

5) Csergics i. m. 7. 1.

6) „Possessio Uj Perénth... surrexit e Colonis Ó Perénthiensibus post incendium Anni 1779. quod Ó Perénth faede devastavit.“ Andreas Bőle: Descriptio Parochiae Sabariensis. Anno 1802. Püsp. lev. I. sz. 6. f. — „Immo et Pagum, Uj Perénth nuncupatum, medio quasi loco inter Sabariam, et praedium Sorok, con-40