Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - IV. Bőle András

Nagy csapás érte az egyetemes egyházat 1823. július 15-éről 16-ára virradó éjjel, amikor egy munkás vigyázatlansága folytán a IV-ik századból származó, gyönyörű szent Pál-bazilika rövid öt óra alatt porrá-hamúvá égett. A haldokló VII. Pius pápával, ki ifjú bencés szerzetes korában e szent helynek őre volt, már nem közölték a szomorú bírt. Utóda, XII. Leo egyetemes gyűjtést indított az egész egyházban, hogy a templomot, lehetőleg az ősi szentély mintájára újraépíthesse. A szombathelyi egyházmegye adományaként Bőle június 23-án 1218 frt. 221/* kr.-t, majd dec. 7-én pótlólag 85 frt. 17 kr.-t küld.

Hasonló csapás érte Bőiét ezen évben. Zalaegerszegen tűzvész pusztított, mely a város jelentős részével együtt a főbb püspöki épületeket is elhamvasztotta és a Padányi Biró Márton veszprémi püspök által az 1748—1760. évek közt épített művészi értékű templomot súlyosan megrongálta. A m. kir. helytartótanácshoz aug. 31-én intézett felterjesztésében szomorúan panaszolja Bőle, hogy a püspökség átvételekor felvett kölcsönök amúgy is súlyos teherként nehezednek vállaira s most e szerencsétlenség kb. 30.000 frt-nyi új megterhelést hoz rá.1) A templomépítéssel és az azt előidéző tűzvésszel kapcsolatban nagyon szép fényt vetnek Bőle püspök lelkületére azok az adatok, melyek Zalaegerszeg r. t. város levéltárában megőrizték emlékét annak, hogy a hatalmas tűzvész által koldusbotra jutott püspöki mezőváros lakosságát mint karolta fel Bőle András. Az Ínség idején naponta hosszú szekerek vitték a püspökmajorból (neve ma: Nekeresd) a püspöki gabonából frissen sült kenyeret a zajaegerszegieknek.

Augusztus 8-án körlevelet intéz papjaihoz, melyben közli tervét, hogy egyházmegyei alapot akar létesíteni. Az egyházmegye szükségletei mind nagyobbak. így pl. a deficiensekről az eddiginél jobban kell gondoskodni; a patrónusnélkiili templomok s plébániaházak fenntartási költségei szintén sok gondot okoznak. A vallásalapnak az összes szükségletek fedezésére nincs elegendő pénze. Felkéri papjait, vitassák meg, mily módon lehetne az egyházmegye szükségleteinek fedezésére elegendő nagyságú alapot teremteni. Egyik ily pénzforrásnak tartja a következőt: ő saját pénzén nyomtatja

*) Püsp. lev. I. állv. 1826. No. 101.

360