Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót
A Szombathelyt megszálló francia ezred parancsnoka felkérte Somogy püspököt, hogy az ünnepi szentmisét ajánlja fel Napóleonért; ők fényes zenei kíséretet adnak, sőt udvariasan mise-stipendiumot is ajánlott fel. Somogy megtagadta c kérés teljesítését; bizonyára arra hivatkozott, hogy a franciákkal még hadiállapotban vannak, tehát császárjukért tartott ünnepükön részt nem vehet. A franciák erre megváltoztatták hangjukat. Börtönnel, kínzással, sőt kivégzéssel fenyegették meg a püspököt. Somogy rettenthetetlen lelki nyugalommal válaszolt fenyegetőzéseikre: „Lánc, vérpad, ez mind lehetséges, de a miséből semmi sem lesz.“ Környezetének a félelemtől elállt a lélekzete; egész Szombathely remegett édes atyja életéért és a haragban tomboló franciák — bámulva csodálták meg Somogy püspököt lelkierejéért.1) 1) Steiner így írja le e jelenetet: „Napoleonis victoris onomasticus (Sztankovics helyesen javítja: Natalis) in Festum Assumptionis B. M. V. incidens, pulcherrimam Ei praebuit occasionem, qua et sacerdotalis constantiae, et intemeratae erga Terrae Principem fidei ederet argumentum. Provocationem ad agendas pro Gallorum Imperatore Deo gratias, interpositis etiam gravioribus minis, a festivantibus copiis hostilibus factam, forti et magno animo spernens, gloriam apud suos, aestimium apud hostes assequitur.“ V. Ö. Sztankovits u. o. Jodok (Somogyi Lipót élete. 57—58. 1.): „A szelíd szív könnyen lágyságra hajlik. Somogy ritka szivjóságát kellő eréllyel tudá mérsékelni. Hogy többet ne említsek: mikor 1809-ben a győzelmes franciák Szombathelyt megszállva tárták, Nagyboldogasszony napján szigorú parancs érkezik hozzá, hogy Napoleon e napján a francia császárért fényes isteni szolgálat tartassák. Somogyi válaszolja: nem lehet az, Nagyasszony napja magyar ünnep. A franciák rettentően fenyegetőznek börtön-, kínzás-, kivégeztetéssel; mondja Somogyi: lánc, vérpad — ez mind lehetséges, de a miséből semmi sem lesz. Körületének félelemből elállt a lélekzete, egész Szombathely remegett édes apja életéért, és a haragban tomboló franciák — megbámulták őtet.“ — Mészáros (Halottas beszéd 15. 1.): „...Azon hadi Seregek vallyon minden rettentő fenyegetéseikkel reá bírhatták e a Püspököt, hogy Császárjukért háladó Isteni tiszteletet tartson? hallván ti az ellenségnek szörnyű haragját, nem de midőn szeretett Atyátok jövendő sorsán busán aggódnátok, ő annak parantsolatit minden veszéllyeivel együtt megvetvén a papi álhatatosságnak, és Fejedelméhez köteles hivségének kívánatos példáját adgya? Melly tselekedettel az ellenségnél magának álmélkodást, nálatok új tiszteletet és ditsőséget szerez.“ — Végül a kispapok assist, könyve (IV. 188. 1.): „Hac die celebrabatur Festum Nominis hostis infensissimi Imperatoris Napoleonis Galbarum, vide, quid possit hostis, porrigitur Instantia scriptotenus Episcopo, a Colonello hic loci dominante, ut Missam pro infenso offerat Imperatore sed en Fidelis Patriae Filius, non tantum fortis columna fidei, recusat stipendium sibi ultro oblatum, atque inter sacrificandum ferventes ad Omnipotentem pro Francisco fundit preces, interim braccati Franci strepitu armorum, clangore tubarum resonantem intrant Basilicam, persolutoque Sacrificio ut Te Deum laudamus celebretur postulant, cessit votis ipsorum sapiens Praesul, atque per Reverendissimum 270
