Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót

7. A NEMESI FELKELÉS ÉS A FRANCIA MEGSZÁLLÁS.

Az országgyűlés határozata értelmében Vasvármegye karai és rendjei dec. 19-én foglalkoznak a nemesi felkelés ügyével. Elhatározták és lázas sietséggel kezdik meg a nemesek összeírását.

1809. Az összeíró bizottság munkája eredményét a febr.

6-án tartott közgyűlés elé terjesztette, melyen Somogy püspök is részt vett. Ez alkalommal kijelölték azt a bizottságot, mely az egyes járások nemessége felett a szemlét megtartotta.

A háború fenyegető veszélye mindinkább közeledett. Napoleon hatalmi őrülete nem ismert határt. Egyik uralkodóházat a másik után fosztotta meg koronáiktól, hogy azokat testvérei, rokonai közt szétosztogassa. I. Ferenc febr. 19-én kijelentette, hogy a béke tovább fenn nem tartható s a megyéket nemcsak a felkelés gyors szervezésére hívta fel, hanem arra is, hogy mind katonasággal, mind élelemmel tőlük telhetőleg segélyezzék a hadsereget.

A bizottság, mely a szemlék megtartásával volt megbízva, febr. 25-én befejezte működését s gróf Széchenyi Ferenc a febr. 27-én tartott közgyűlésen nagy örömmel számolt be arról, hogy a megye vitézeinek száma 275 lovasra és 2303 gyalogosra emelkedett, s megemlítette, hogy még sok lovas vitéz szeretne részt venni a felkelésben, de a ruházat és felszerelés hiánya miatt ebben akadályozva vannak. Somogy püspök erre indítványt terjesztett elő, hogy azon 50.000 és néhány forintból, mely az 1800-ik évi felkelésből megmaradt, emeljék a lovasság számát 600-ra; a karok és rendek nagy lelkesedéssel magukévá tették az indítványt.

József nádor, hogy a felkelés ügyének személyes megjelenése által nagyobb lendületet adjon, beutazta Dunántúlt. Március 3-án a „Lesvár“ nevű csárdánál a megye díszes küldöttsége fogadta, melynek nevében Nagy József nagyprépost ékes latin beszéddel üdvözölte. A püspöki palota előtt a tanulóifjúság török muzsikával köszöntötte a város magas vendégét, aki a püspöki palotában szállott meg. Másnap, március 4-én a vármegyeházán nagy ovációval fogadták a karok és rendek, Széchenyi F. gróf pedig beszámolt arról, hogy már eddig is 275 lovas és 2303 gyalogos felkelő nemes várja az az indulásra szólító parancsot.

266