Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - III. Perlaki Somogy Lipót

ben megerősíti mindenben mindazt, amit Szily János az In­­slructio-ban „bölcsen és szentül“ elrendelt. A jámbor püspöknek egyik legfőbb gondja volt kispap­­jainak nevelése s a szemináriumi elöljárók gondos megvá­lasztása. Nov. 18-án levelet ír az egyházmegye egyik legbuz­góbb papjához, Szilassy Ignác jáki plébánoshoz s felszólítja, fogadja el a szemináriumi lelkiigazgatói állást. Igaz ugyan, hogy a lelkiigazgatónak mindössze csak 200 frtnyi fizetése és 50 frt. könyvtárosi illetménye van a teljes ellátáson kívül, de ezen a jövőben javítani akar, mert az a vágya, hogy ezt a legnagyobb figyelmet érdemlő állást érdemeket szerzett, al­kalmas emberekkel tölthesse be.1) December 15-én értesíti papságát, hogy a Kenedics József megyei mérnök által készített, rézbemetszett egyház­­megyei térképet ki fogja adni, de előbb újra rendezi az egy­házmegyét. A németújvári esp. kerületből kiszakítja a pinka­fői esp. kerületet s ezzel az egyházmegye esperesi kerületei­nek száma 15-re emelkedik; felsorolja e kerületek plébániái­nak új beosztását. 1807. A következő 1807. évben kikéri rendjétől Mollik Tóbiást, a győri bencés rendház főnökét s gimn. igazgatóját, a kiváló dogmatikust s házi teológusként és könyvtárosként tartja magánál. A jeles tudós 1815-ig volt vendége ifjúkori barátjának.2) A székesegyház belső díszítésének munkáját serényen folytatja. A Szily által szerződtetett mestereket alkalmazza, újra Szombathelyen dolgoznak Prokopp, Rumpelmayer és társaik. Nagy gondot okozott Somogynak a hajó dongabol­tozatának kifestése. Maulbertsch, Dorfmeister még Szily éle-’) „Cum nihilominus efformatio Spiritus Juventutis Ecclesiasticae magno­pere mihi cordi sit, et vel propterea providendum mihi esse existimem, ut obtenta meliori subsistentia, futuris quoque temporibus Viri Ecclesiastici bene meriti et habiles ad gerendum praedictum munus haberi possint, dabo operam, ut maiori nonnihil Salario Stationi huic maximam considerationem exposcenti providea­tur.“ 8) Mollik Tóbiás 1751. június 13-án szül. Győrött, a bencés rendbe lépett; a rend eltörlése után (1784) Győrött a püsp. líceumban, azután Egerben, 1786— 1790-ig a pesti egyetemen és 1794—1802-ig Győrött a papnevelőben teol. tanár volt. 1802-ben a rend visszaállításakor a győri rendház főnöke és gimn. igazgató, 1807—1815-ig Somogy Lipót könyvtárosa és házi teológusa, 1815-től kezdve Győ­rött mint lelkiatya működött; meghalt 1824. ápr. 15-én Győrött. V. ö. Szinnyei Magyar írók IX. k. 150. 1. (Budapest, 1903.) és Sörös P.: A pannonhalmi főapát­ság története VI. A. 32—35. 1., VI. B. 143. I. 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom