Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - II. Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros

nem ismertetik. Megemlíti Krommer, Lumper bajor bencés1), Alber magyar piarista, Horváth Mihály magyar jezsuita és Tobenz műveit, mint számbajövőket. A hermeneutikai mü­vek közül dicsérettel említi Monsperger2) és Czerny műveit. Herzan abban foglalja össze véleményét, hogy fel kel­lene szólítani megfelelő tudású férfiakat, esetleg jutalom ki­tűzésével, hogy mellőzve a tisztára skolasztikus, tárgyhoz nem tartozó jelentéktelen kérdéseket, az előírt tanterv alap­ján új tankönyveket készítsenek az összes teol. tárgyakból az iskolák számára; e tankönyveket a püspökök elé kell ter­jeszteni s ha a püspökök jóváhagyását elnyerték, Ö felsége által az összes hittudományi főiskolák számára előírandók. E könyveket az egyetemi nyomda állíthatná elő s így sze­mináriumaink olcsó pénzen beszerezhetnék és nem kellene sem külföldre vinni a pénzt könyvekért, sem külföldi szer­zőket a magyar katedrák számára előírni, minthogy a ma­gyar nemzet, tehetségét s tannltsdgát tekintve, bizonyára aligha áll mögötte bármely más népnek.*) Addig, amíg ily teljesen megfelelő könyvek rendelke­zésre nem állanak, tartassanak meg a jelenleg használatban levő könyvek. A szombathelyi szemináriumban 1790 óta e könyvek vannak használatban: Thomae Charmes Theologia Dogmatica et Moralis, Remigii Maschat Jus canonicum, Berti Breviarium Historiae Ecclesiasticae, Menochii Commentationes in S. Scripturam. A többi teol. tárgy számára nincs meghatározott könyv előírva. Igaz, hogy nem minden magyar szemináriumban tanítják e könyveket, de az óhajtott egységesítés addig is, míg megfelelő könyvek nem állanak rendelkezésre, elérhető. A dogmatikában mellőzzék a tisztára skolasztikus kérdése­ket s megvan az egység. A gyakorlati teológiában a püspökök *) *) Hurter nagy dicsérettel említi: „Vir porsus antiquae fidei“ — írja róla. Nomenclator III. 314. 1. 2) Monsperger (1724—1789) hírhedtté vált a jezsuiták ellen terjesztett gyer­mekes meséivel. Mint tudós kifogástalan irányt követett. Hurter i. m. III. 296. 3) „Cum certe Natio Hungara Ingeniis ac Eruditione vix ulli cedat Na­tioni.“1 Herzan tanácsát megfogadták illetékes helyen. Az uralkodó 1807. szept. 7-én 20128. sz. leiratával a püspökök útján jutalom kitűzésével buzdítja a teol. tanárokat a szemináriumokban használható tankönyvek írására. 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom