Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Szombathely története főbb vonásaiban 1777-ig

dühöngése alább hagyott, 1711-ben fogadalmi kápolnát emeltek a piac ama helyén, hol az istentiszteletet tartani szokták. A kápolna mellé Szent Háromság-szobrot is állítottak, melyet 1714. május 4-én szenteltek fel.1)

III. Károly király lelkében mindjobban érlelődött az elhatározás, hogy a hívek növekvő száma arányában a püspökségek számát is szaporítani fogja s Szombathelyen is új püspökséget emel. 1740-ben a terv már a megvalósulás stádiumába jutott, sőt a kinevezendő új püspök személyére is megtörtént a megállapodás ifj. Forgách Pál gróf pozsonyi prépost személyében.2) A király hirtelen halála s az utána bekövetkezett háborúk azonban megakadályozták egy időre e terv megvalósítását. Mária Terézia, mihelyt tehette, valóra váltotta atyja szándékát s 1777. február 17-én felállította a szombathelyi egyházmegyét. A királynő alapítólevelét és VI. Pilis pápa erigáló bulláját könyvünk függelékében szószerinti szövegében közöljük.3)

0 Kunc i. m. 117. s köy. 1.

2) Schönvisner i. m. 337. 1.

3) Az eredeti alapítólevelek a kápt. lev.-ban 74/1, ill. 75/1 sz. a.

20

Vásonkeői Zichy Ferenc gróf.

Szombathely utolsó győri püspöke.