Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - II. Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros
a magyar király iránti hűségesküt még nem tette le s ennek letételére Eölbeinek nem volt felhatalmazása. Herzan Velencében december 24-én kelt levelében méltatlankodva veszi tudomásul, hogy míg ő a birodalom érdekében magasabb megbízásból van távol, addig itthon folyton nehézségeket támasztanak számára s amúgy is rossz anyagi helyzetét rendkívül súlyosbítják. Hosszas levelezés után az uralkodó úgy döntött, hogy Herzannak az udv. kancellária előtt kelljen letennie Bécsben 1800. szeptember 26-án a hűségeskűt (az indigenátust már előbb letette), a püspökség javainak birtokába azonban már 1799. december 1-ével lépjen.1) 4. A SZOMBATHELYI PÜSPÖKI SZÉKEN. Herzan bíboros, miután velencei küldetését elvégezte, Bécsbe utazott, hogy az uralkodó előtt követségének teljesítéséről beszámoljon. Itt súlyos betegségbe esett, melyből csak az év őszén gyógyult fel. Felépülése után Szombathelyre jött, hogy káptalanjával megbeszélje, mikor foglalja el ünnepélyesen püspöki székét. A káptalannak október 27-én kelt s az egyházmegyei papsághoz intézett körlevele közli a megbeszélés eredményét: a bíboros november 11-én foglalja el püspöki székét, ,,hogy az a nap, mely felejthetetlen Sabaria számára sz. Márton születése miatt, emlékezetes legyen a bíboros püspök székfőglalása miatt is.“ Szombathely városa a nagy esemény hírére november 8-án közgyűlést tartott s azon a következő határozatot hozta: „Ordinarius Biró uram (Eberl Antal) jelentése szerint az idevaló Püspök Urunk Nagy Méltósága Gróf Herzán Ferenc Cardinalis Eő Eminentziája magát a jövő Kedden úgy mint 11-a labentis mensis installáltatna, azért, hogy a Városunk részéről is illendő Tisztelet megtétessék, nem kívánván különös pompát, disp on áltatott, hogy a Gyöngyös utzán, amellven a Várbul a Franciskánusok Templomába mégyen, a Városi Lakosok diszessen két sorban állvanak legelsőben tudniillik a Belső Tanáts Uraimék, azután a Kösség, e vigre pedig, mivel *) *) A bécsi udv. kancellária leirata 1800. szeptember 26-án 9905. sz. a. Püsp. lev. III. sz. 1. f. Hofarchiv (Wien) Ung. Caale fasc. 3/3, 242/1000. 190
